Alapszabály

 

A L A P S Z A B Á L Y A

a Magyar Felső-, Középfokú Oktatási, Kutatási és Közgyűjteményi Számítógéphálózati
Egyesületnek, 
az 1997. évi CLVI. számú törvény rendelkezései
alapján   M Ó D O S Í T O T T   és egységes szerkezetbe foglalt szöveggel

 

 I.  Általános rendelkezések
 

1)     Az Egyesület neve: Magyar Felső-, Középfokú Oktatási, Kutatási és Közgyűjteményi Számítógéphálózati Egyesület

       Rövidítetten használt neve: "HUNGARNET" Egyesület

       Angolul használt neve: Hungarian Academic and Research Network Association

       Rövidítetten használt angol neve: "HUNGARNET" Association

2)    Az Egyesület székhelye:

       1132 Budapest, Victor Hugo u. 18-22.

3)    Az Egyesület célja:

       Az Egyesület célja a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) alkalmazói körébe tartozó felső-, és középfokú oktatási intézmények, akadémiai és más kutatóintézetek, közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok), és egyéb kutatóhelyek társadalmi szer­ve­ze­te­ként

- hozzájárulni e szervezetek információs infrastuktúrájának és országos számítógépes hálózati szolgáltatásainak összehangolt fejlesztéséhez,

- biztosítani számukra az országos és nemzetközi hálózati kapcsolatot,

- elősegíteni az európai kutatóhálózatok színvonalának megfelelő információs szolgáltatások elérését, 

- támogatni az információs hálózati technológiák alkalmazását és fejlesztését,

- elterjeszteni és széles körben hozzáférhetővé  tenni az elért eredményeket, 

 - a hálózaton keresztül közérdekű ismereteket szolgáltatni, és gondoskodni a rendszer fejlesztéséhez szükséges K+F tevékenységről,

- elősegíteni nemzetközi informatikai és kommunikációs kutatási programokban történő  részvételüket,

- képviselni a felhasználók véleményét az NIIF Program felé, közvetíteni a felhasználói igényeket az NIIF Program Tanácsnak,

- vizsgálni, hogy az NIIF Program Tanács által elfogadott stratégia megvalósítása  mennyiben szolgálja a felhasználók igényeit, 

- elősegíteni a hazai, és főleg nemzetközi szervezetekben történő részvételüket,

- szervezni tagjai tevékenységét a fenti szervezetekben,

- képviselni közös érdekeiket e szervezetekben, főleg a nemzetközi számítógép-hálózat területén,

- kijelölni e szervezetekbe tisztséget betöltő képviselőit,

- közvetíteni tagjainak e szervezetek által biztosított előnyöket, támogatásokat, lehetőségeket, főleg azok szakirányú érvényesítésén, esetleg tagjai partnerként történő kijelölésén, részvételük feltételeinek meghatározásán keresztül,

- az NIIF Program támogatásának, valamint egyéb - hazai és nemzetközi - szervezetek által biztosított kedvezményes eszközök, szolgáltatások, egyéb támogatások összefogott közvetítése illetőleg nyújtása felső-, és középfokú   oktatási, kutatói, közgyűjteményi közösségekhez.

- biztosítani közhasznú szolgáltatásainak  tagjain túl mások számára történő széleskörű hozzáférését.

4.   Az Egyesület működési területe:

      Az Egyesület működési területe bel- és külföldre egyaránt kiterjed.

5.   Az Egyesület pecsétje:

      Az Egyesület pecsétjén az Egyesület rövidítetten használt magyar neve szerepel.

6.   Az Egyesület jogi személy.

 

II. Az Egyesület céljának megvalósítását

szolgáló eszközök

Az Egyesület célját különösen az alábbi - a közhasznú szervezetekről szóló törvény 26. §. c) pontjában meghatározott, cél szerinti tevékenységekkel is bővített - eszközökkel kívánja elérni:

      -  rendszeresen üléseket, előadásokat, vitákat, összejöveteleket szervez tagjai számára;

      -  együttműködik más hazai és nemzetközi - számítógép-hálózati fejlesztési tevékenységet folytató - szervezetekkel;

      -  képviseli tagjait - kijelölt képviselőin keresztül - hazai és nemzetközi szervezetekben (pl.: NIIF, TERENA, DANTE, Informatikai Egyeztető Fórum stb.);

-    a különböző hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által biztosított előnyöket, támogatásokat közvetíti tagjainak, főleg azok szakirányú felhasználásán, érvényesítésén keresztül;

-    tagjai szűkebb szakmai érdekei szerint szakosztályokat szervez és működtet.

 

A közhasznú szervezetekről szóló törvény 26. §. c) pontjában meghatározott közhasznú tevékenységek közül az Egyesület cél szerinti feladatkörébe tartozik továbbá:

-     tudományos tevékenység, kutatás; (3.)

-     nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; (4.)

-     kulturális tevékenység; (5.)

-     kulturális örökség megóvása; (6.)

-     euroatlanti integráció elősegítése; (19.)

-     közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások; (20.)

 

Az Egyesület következetesen törekszik a tevékenységi körébe tartozó feladatoknak a tagok érdekével összhangban történő végrehajtásával.

 

III. Az Egyesület gazdálkodása

1.   Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

      Bevételeit elsősorban:

      -  a tagok tagdíjai, illetve hozzájárulásai,

      -  bel- és külföldi magán- és jogi személyek, más, nem jogi szervezetek felajánlásai,

      -  a tagok, továbbá bel- és külföldi, magán- és jogi személyek, más, nem jogi szervezetek által az Egyesületnek átengedett vagyoni értékű jogok (pl.: ingyenesen átengedett szoftver felhasználási joga stb.),

        - közhasznú tevékenységéhez az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás,

      - az Egyesület saját bevételei, így különösen kamatbevételek, szerződések alapján teljesített szolgáltatások ellenértéke, pályázati úton elnyert támogatások,

      - a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel.

      - egyéb forrásokból származó pénzeszközök képezik.

2.   Az Egyesület csak közhasznúc éljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében folytathat gaz­dasági - vállalkozási tevékenységet, amely tevékenység nem lehet az Egyesület közhasznú céljaival ellentétes, és azok megvalósítását nem veszélyeztetheti.

3. Az Egyesület kezességet nem vállalhat, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, váltót nem fogadhat el, s vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel, befektetési tevékenységet nem folytathat.

4. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt csak a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységeire fordíthatja. Amennyiben a szervezet éves árbevétele meghaladja az 5 millió forintot, a tagok az elnökségtől elkülönült felügyelő szervezetet hoznak létre.

5. Az Egyesület - a bárki által, megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatás kivételével - a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

6. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatás bárki által megismerhető, s annak odaítélését a Közgyűlés által jóváhagyott szabályzat alapján az Egyesület pályázathoz kötheti. A pályázat azonban nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van. Ilyen színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
 

7. Az Egyesület a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani.
 

8.   Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

 

IV. Az Egyesület tagjai

1. Az Egyesületnek rendes tagjai és pártoló tagjai vannak.

2.   Rendes tag bármely magyar felsőoktatási, középfokú közoktatási, kutatási, közgyűjteményi tevékenységet folytató jogi személy szervezet, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, hasonló tevékenységet folytató szervezet lehet, ha csatlakozási szándékát, együttműködési készségét - az erre jogosult szervezetük, vagy képviselőjük útján - kinyilvánította, és az Egyesület tagfelvételre feljogosított szerve a kérelmét elfogadta.

      Az Egyesület rendes tagjai az NIIF Program megállapodását aláíró, és annak pénzügyi finanszírozását biztosító szervezetek.

3.   Pártoló tag bármely magyar vagy külföldi jogi személy, vagy nem jogi személy szervezet, illetve magyar és külföldi magánszemély lehet, aki az Egyesület céljaival egyetért, Alapszabálya előírásait magára nézve kötelezőnek ismeri el, és tag­felvételi kérelmét az Egyesület erre feljogosított szerve elfogadta.

4.   A tag felvételéről az Egyesület Elnöksége dönt.

      Amely szervezet vagy személy az Egyesület tagja kíván lenni - a tagság típusára is utaló - tagfelvételi kérelmet nyújt be az Egyesület Elnökéhez, aki e kérelmet - jó­váhagyás céljából az Elnökség soronkövetkező ülése elé terjeszti. Az Elnökség legkésőbb a bejelentés beérkezésétől számított 60 napon belül köteles a be­je­len­tés­ről dönteni.

      A tagfelvételt megtagadó határozat ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni.

 

V. Tagsági jogok és kötelezettségek

1.   Az Egyesület rendes tagjának

      Jogai:

      -  képviselője útján - szavazati joggal - részt vehet az Egyesület Közgyűlésén,

      -  az Egyesület bármely tisztségére - képviselője útján - jelöltet állíthat, és választhat;

      -  javaslatokat és indítványokat tehet, továbbá panasszal, felszólalással és fellebbezéssel fordulhat az Egyesület Elnökségéhez, Elnökéhez, illetve a Közgyűléshez,

      -  részt vehet az Egyesület tevékenységében, rendezvényein, összejövetelein,

      -  részt vehet a szakosztályok tevékenységében,

      -  igénybe veheti az Egyesület által nyújtott térítésmentes szolgáltatásokat, illetve élhet a kedvezményekkel,

      -  az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.

      Kötelezettségei:

      -  közreműködjék az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában,

      -  megtartsa az Alapszabály és egyéb, az Alapszabályban rögzített módon elfogadott, belső szabályzat rendelkezéseit,

      -  a Közgyűlés vagy az Egyesület más szerve által számára előírt vagy önkéntesen vállalt kötelezettségeit teljesítse,

      -  az előírt tagdíjat, felajánlást az Egyesület részére teljesítse.

2.      Az Egyesület pártoló tagjának

      Jogai:       

      -  magán személy esetén személyesen, szervezet esetén képviselője útján, tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen,

      -  az Egyesület tevékenységében, rendezvényein részt vehet,

      -  az Egyesület szakosztályainak munkájában részt vehet,

      -  az Egyesület által tagjainak nyújtott szolgáltatásokat - a pártoló tagokra megállapított díjazás ellenében - igénybe veheti,

      -  az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.

      Kötelezettségei:

      -  működjék közre, segítse az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását,

      -  megtartsa az Alapszabály és egyéb, az Alapszabályban rögzített módon elfogadott, belső szabályzat rendelkezéseit,

      -  számára a Közgyűlés vagy az Egyesület egyéb szerve által előírt, vagy önkéntesen vállalt kötelezettségeit teljesítse,

      -  az előírt tagdíjat, és egyéb pénzügyi hozzájárulást, felajánlást teljesítse.

3.   A tagok az Egyesület tartozásaiért nem felelnek.

4.      A tagság át nem ruházható, örökösökre át nem száll, és a tagsággal együtt járó jogok gyakorlása másnak át nem engedhető.

 

VI. A tagság megszűnése

1.   A tagság megszűnik:

      -  kilépéssel,

      -  törléssel,

      -  kizárással,

      -  az Egyesület megszűnésével.

2.   A tag az Egyesületből bármikor - írásbeli bejelentéssel - kiléphet.

3.   Azt a tagot, aki a megszavazott tagdíjfizetési, hozzájárulási kötelezettségének az előírt határidőt követő 3 hónapon belül írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget, az Elnökség törli a tagok sorából. Az Elnökség kizárja azt a tagot, aki a jelen Alap­szabályban rögzített kötelezettségeit súlyosan megsérti, megszegi, vagy egyébként az Egyesületet sértő magatartást tanúsít.

4.   A törlést, a kizárást kimondó határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon be­lül, halasztó hatályú fellebbezésnek van helye az Egyesület Elnökéhez, annak ered­ménytelensége esetén nem halasztó hatállyal a Közgyűléshez.

 

 VII. Az Egyesület szervezete

A/ Közgyűlés

1.   Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

2. Hatáskörébe tartozik:

      -  az Egyesület Alapszabályának megállapítása és módosítása, az éves költségvetés meghatározása, az éves beszámoló/ mérleg elfogadása,

      -  a közhasznúsági éves jelentés/beszámoló elfogadása,

      -  az Egyesület ügyintéző szervének és vezetője éves beszámolójának elfogadása,

      -  az Egyesület működésének felügyelete,

      -  a következő év legfontosabb feladatainak, más szervezetekkel történő kapcsolattartási módjának meghatározása,

      -  döntés más társadalmi szervezettel való egyesülés, úgyszintén az Egyesület feloszlásának kimondásáról, vállalkozási tevékenység elkezdéséről, illetőleg  megszűntetéséről,

      -  az Egyesület Elnökségének, és a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, illetve döntés visszahívásukról,

      -  döntés a tagok hozzájárulásai / tagdíjai összegéről, fizetése módjáról és idejéről,

      -  az Egyesület céljait megvalósító tevékenységeket tartalmazó munkaterv, és az Egyesület gazdálkodási szabályait is magában foglaló szervezeti és működési szabályzat elfogadása,

      -  döntés az Egyesület megszűnése esetén az Egyesület vagyonának sorsáról,

      -  dönthet bármely, az Egyesületet érintő, más kérdésben.

3.   A Közgyűlés szükség szerint ülésezik, de évente egyszer az Elnöknek össze kell hívnia. A Felügyelő Bizottság kezdeményezésére a Közgyűlést össze kell hívni. Ülései nyilvánosak, de a nyilvánosságot a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel kizárhatják, ha az ülés témája személyiségi vagy adatvédelmi, továbbá üzleti érdeket sért. 

      Akkor is össze kell hívni a Közgyűlést 15 napon belül, ha azt a bíróság elrendeli, vagy a tagok egyharmada - az ok és a cél megjelölésével - kéri, továbbá ha az Egyesület ellen ötmillió forintnál nagyobb értékre pert indítottak, vagy tar­to­zá­sai a vagyonát meghaladják.

      Az összehívás írásban történik, a napirendi pontok, az ülés helyének és idejének pontos meghatározásával. A meghívót a tagoknak az ülést megelőzően legalább 15 nappal meg kell küldeni, s mellékelni kell a napirendekhez tartozó előterjesztéseket is.

4.   A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok több mint a fele meg­je­lent.

      A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés a megjelent tagok számára te­kintet nélkül is határozatképes, ha napirendje nem tér el az elhalasztott Köz­gyű­lés napirendjétől, s erről a tagokat az eredeti meghívóban tájékoztatták.

5.   A Közgyűlés döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hoz­za.

      Az Elnökség - a jelenlévő rendes tagjai egyharmadának javaslatára - titkos sza­va­zást rendelhet el, továbbá dönthet úgy, hogy a határozat minősített szótöbbséggel (2/3) érvényes.

      Szavazategyenlőség esetén, nyílt szavazás alkalmával a levezető Elnök szavazat dönt. Titkos szavazás esetén a szavazást a döntésig kell folytatni.    

      A tisztségviselők jelölése nyíltan, míg megválasztásuk titkos szavazással történik. Az adott tisztségre azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, aki a szavazatok egyszerű többségét megkapta. Ennek hiányában több jelölt esetén az, aki a második szavazás során a legtöbb, de a jelenlévők legalább egynegyedének a szavazatát megkapta. Szavazategyenlőség esetén az, aki sorrendben előbb jelöltek.

6.   A tisztségviselők visszahívása a rendes tagok egyharmadának az Elnökséghez benyújtott, indokolt írásbeli kérelmével kezdeményezhető. Az Elnökség a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles összehívni a Közgyűlést. A visszahívásról a Közgyűlés titkos szavazással, a jelenlévő rendes tagok egyszerű szótöbbségével határoz.

      Minden rendes tagot egy szavazat illet meg.

      Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek melléklete a jelenléti ív.

B/ Elnökség

1.   A Közgyűlések közötti időszakban az Egyesület legfőbb vezető, ügyintéző szerve a 18 tagú Elnökség. Az Elnökség saját soraiból elnököt és ügyvezető elnököt választ.

      Az Elnökség megbízatása 3 évre, illetve visszahívásukig szól.

      Elnökségi tagnak, egyesületi tagsággal rendelkező szervezetből jelölhető és választható meg olyan, a szakmában elismert személy, akinek a jelölését, és meg­választását a Közgyűlés - az Alapszabálynak megfelelő rendben - megszavazta.

     Az Elnökség elnökének és tagjainak kizárására az 1997. évi CLVI. számú törvény 8. §-ának (1) bekezdésében foglaltak irányadóak.

2.   Az Elnökség feladata:

      -  összehívja a Közgyűlést,

      -  irányítja és szervezi az Egyesület folyamatos működését,

      -  kidolgozza, és Közgyűlés elé terjeszti az Egyesület éves költségvetését/beszámolóját és mérlegét, valamint a közhasznúsági jelentést,

        -  előkészíti, meghirdeti és elbírálja a cél szerinti juttatásra kiírandó pályázatokat,

      -  előkészíti a Közgyűlés hatáskörébe tartozó valamennyi döntést,

      -  szervezi és koordinálja az Egyesület és a különböző hazai és nemzetközi szervezetek kapcsolatait,

      -  gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, és nyilvántartásáról,

      -  dönt a tagsági ügyekben (felvétel, törlés, kizárás, kilépés), s a tagokról nyilvántartást     vezet,

      -  elbírálja a benyújtott panaszokat, felszólalásokat,

      -  dönt a nemzetközi szervezetekben történő képviselet személyi kérdéseiről,

      -  szervezi a szakosztályok működését,

      -  dönt a Főtitkár kinevezéséről,

      -  dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

3.  Az Elnökség az ügyrendjét saját hatáskörében határozza meg.

4.      Üléseit az Elnök szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal hívja össze, a napirend közlésével. Az ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Határozatát az elnökség egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Az elnökség ülései nyilvánosak, de a nyilvánosságot az üléseiről kizárhatja, ha az ülés témája személyiségi vagy adatvédelmi, továbbá üzleti érdeket sért.  A Felügyelő Bizottság kezdeményezésére az Elnökség ülését össze kell hívni. 

 

C/ Tisztségviselők, Titkárság

1.   Az Egyesület Elnöke:

     -  jogosult az Egyesület képviseletére,

     -  vezeti a Közgyűlést és az Elnökség üléseit,

      -   szavazati joggal képviseli az Egyesületet az NIIF Program Tanácsában,

     -  ellátja a Közgyűlés és az Elnökség által rábízott feladatokat,

     -  ellát minden olyan ügyet, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe,

     -  gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület alkalmazottai felett,

     -  beszámol a Közgyűlésnek az Egyesület ügyeinek intézéséről,

     -  kapcsolatot tart az Egyesület pártoló tagjaival,

     -  felügyeli az Egyesület adminisztrációját ellátó Titkárság munkáját,

     -  utalványozza képviseleti joggal rendelkező elnökségi taggal együttesen az Egyesület kifizetéseit,

     -  sürgős esetekben eljárhat az Elnökség helyett, köteles azonban döntéséről az Elnökséget - annak következő ülésén - tájékoztatni, döntése jóváhagyása céljából.

2.   Az Egyesület Ügyvezető Elnöke:

      Az Elnökség ügyrendjében meghatározott módon segíti az Elnököt tevékenysége ellátásában.

3.   Az Egyesület Alelnökei:

      Az Elnökség tagjai az elnökségi ügyrend által meghatározott módon jogosultak az alelnöki cím használatára.

4.   Az Egyesület Titkársága:

      Az Egyesület szervezeti működésével, szolgáltatásaival, gazdasági tevé­keny­sé­gé­vel, és ügyvitelének ellátásával foglalkozó szervezet, amely feladatokat az Egyesület saját Titkársága látja el. Élén a Főtitkár áll.

      A Főtitkár az elnökségi ülések állandó meghívottja.

 

D/ Felügyelő Bizottság

1. Az Egyesület működését és gazdálkodását a Közgyűlés által megbízott, három tagú Felügyelő Bizottság ellenőrzi. Tagjai megbízatása három éves időtartamra, illetve visszahívásukig szól. A Felügyelő Bizottság tagjai maguk közül választanak Elnököt. A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak összeférhetetlenségére az 1997. évi CLVI. törvény 8. §-ának (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

2. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi, hogy az Egyesület a hatályos jogszabályoknak, az Alapszabályban foglaltaknak és a belső szabályzatoknak megfelelően működik. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület bármely munkavállalójától pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba, illetve megvizsgálhatja azokat.

3.      Az Egyesület Közgyűlésén és az Elnökség ülésén tanácskozási joggal rész vehet, kezdeményezheti azok összehívását.

4.      A Felügyelő Bizottság köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a)      az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés döntését teszi szükségessé,

b)      a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült  fel.

5.      Ha az Elnökség a Felügyelő Bizottság indítványának megtételétől számított 30 napon belül nem hívja össze a Közgyűlést, úgy arra a Felügyelő Bizottság is jogosult.

6.      Ha a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítására a szükséges intézkedést nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság haladéktalanul értesíti a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget.
 

7.      A Felügyelő Bizottság évente egyszer beszámol a Közgyűlésnek az Egyesület működéséről és gazdálkodásáról, az ezzel kapcsolatos előterjesztések kötelező megvizsgálása alapján.

8.      A Felügyelő Bizottság egyebekben az általa megállapított ügyrend szerint működik. A  

     Felügyelő Bizottság működésére az Elnökség működési szabályait kell alkalmazni.

D/ Szakosztályok

      Az Egyesület tagjai szűkebb szakmai érdekeit képviselő, tevékenységüket össze­han­goló szakmai osztályok.

      Működési rendjüket maguk határozzák meg.

 

VIII.  Összeférhetetlenségi szabályok

1.      Nem lehet vezető tisztségviselő:

a)      akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerős szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,

b)      a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be  - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely asz adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki,

c)      az Egyesület bírósági megszűntetését követő két évig az a személy, aki a megszűntetést megelőző évben a megszűntetett Egyesület vezető tisztségviselője volt

2.      A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett  közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más  közhasznú szervezetnél is betölt.          
           

 3. A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek hozzátartozója  (Ptk. 685.§ b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a)      kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)      bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 4. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a)      a vezető szerv elnöke vagy tagja,

b)      a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik,

c)      a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d)    az a) - c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

                               

IX. Egyéb rendelkezések

1. Az Egyesület megszűnése

Megszűnik az Egyesület:

      -  ha feloszlását a Közgyűlés kimondja,

      -  más társadalmi szervezettel való egyesülését a Közgyűlés elhatározza,

      -  az arra jogosult szerv feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja.

2.  Megszűnés esetén - a hitelezők kielégítése után - fennmaradó vagyon fel­hasz­ná­lá­sá­ról, hovafordításáról a Közgyűlés döntésének megfelelően kell eljárni.

3.   Az Egyesület közhasznúsági fokozatú közhasznú jogállásának megszűnésekor nem szűnik meg, de köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

4.   Tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a tagokat, a nyilvánosságot írott és nyomtatott sajtó útján. A testületi szervek döntéseit a Titkárság nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tűntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát, nyílt szavazás esetén személyét.

Az Elnök gondoskodik az Egyesület döntéseinek érintettekkel történő közléséről. A közlésnek írásban, igazolható módon kell történnie.  A testületi szervek döntéseit az Egyesület a székhelyén elhelyezett hirdető táblán hozza nyilvánosságra.

Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet az Egyesület székhelyén, előzetesen egyeztetett időpontban.

     Az Egyesület működésének, szolgáltatási igénybe vételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban és Internet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.

5.  Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési, fővárosi, megyei és helyi önkormányzati képviselőjelöltet nem állíthat.
 

6.   A jelen Alapszabály módosítása érvényességének, továbbá az Egyesület közhasznú jogállása megszerzésének feltétele, hogy a Fővárosi Bíróság az Egyesületet - közhasznú közhasznúsági fokozatban - közhasznú szervezetként nyilvántartásba vegye, és a módosításokat a társadalmi szervezetek nyilvántartásában átvezesse.

7.   A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében az egyesülési jog­ról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. sz. törvény, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program működtetéséről szóló 95/1999.(VI.23.) Kormányrendelet, valamint a társadalmi szervezetek gaz­dál­ko­dó tevékenységéről szóló 114/1992.(VII. 23.) Korm. rendelet, továbbá a Ptk. előírásait kell alkalmazni.

Jelen Alapszabály módosítást az Egyesület 2000. október 18.-i Közgyűlése egyhangú szavazással elfogadta.

Budapest, 2000. október 18.