NWS2021 Program - kiemelt témakörök

A 30. Networkshop: 2021 tavaszán

„Online térben — az online térért

 
A HUNGARNET Egyesület az ITM és a Digitális Jólét Program együttműködésével rendezi meg — a még mindig velünk lévő járvány miatt — az online térben 2021 tavaszán,
 
2021. április 6-9. között
 
ezúttal már harmincadik (!) alkalommal a felsőoktatás, a köznevelés, a kutatás és a közgyűjtemények legrangosabb hazai számítógép-hálózati és alkalmazási informatikai konferenciáját, a NETWORKSHOP-ot
A rendezvény — ezúttal virtuális — házigazdája az ELTE lesz, amelynek informatikai igazgatósága — a szakmai partnerségen túl — ezúttal a számítógépes hátteret is biztosítja.
 
A konferencia Programbizottsága várja előadás-javaslataikat az NWS2021 előadás-kezelő oldalán. (Az EasyChair használata regisztrációhoz kötött, az adatokat az Európai Uniós Általános Adatvédelmi Rendeletnek /GDPR/ megfelelően, bizalmasan kezeljük, a részleteket honlapunkon találják.).
 
Az előadók 2021. január 25-ig jelentkezhetnek a tervezett előadás pontos címének, valamint minimum 1000, de legfeljebb 2000 karakter terjedelmű részletes tematikájának beküldésével. A Programbizottság a feltöltött anyag alapján dönt az előadás elfogadásáról. (Kérjük a tematika összeállításánál azt is figyelembe venni, hogy egy-egy előadás időtartama 20 perc. A kész előadások beküldési határideje 2021. március 2.)
 
A részvételi feltételek a szervező Comp-Rend Kft. honlapján olvashatók, itt regisztrálhatnak közvetlenül az online felületen, illetve igény esetén megtalálják a letölthető jelentkezési formanyomtatványt is.
 

A NETWORKSHOP 2021 kiemelt témái:


A felsőoktatás és köznevelés digitális transzformációja; a „smart university, az adatmenedzsment általános kérdései, különös tekintettel a nyílt hozzáférésű kutatási adatok sorsára és kezelésére; a digitális bölcsészeti kutatás módszertana és a közgyűjtemények, valamint a hálózat kapcsolata; a digitális bölcsészeti platform; a digitális közgyűjteményi stratégia, a Nemzeti Adattár Projekt, mint nemzeti aggregátor célja, tartalma, közgyűjteményi digitalizáció és tartalomipar viszonya, nemzeti laboratóriumok lehetséges innovációs hatása, illetve a digitális kulturális örökség újrahasznosítása; MI; 5G; felhőtechnológiák; digitális infrastruktúrák; szuperszámítástechnika (HPC); ELKH Cloud a kutatási IKT infrastruktúrák nemzetközi trendjei; digitális ökoszisztémák; Research & Open Science WS; DOS; együttműködési platformok; FinTech; bionika; e-sport; diákháló; robosztus oktatási háló. Említenünk kell, szakmai háttérként is a Digitális Jólét Programot (DJP), annak immár öt éves történetét és eredményeit is, főként, hogy 2017. nyarán döntés születt a Digitális Jólét Program kibővítéséről, a Digitális Jólét Program 2.0 elfogadásáról.
Fontos szempontnak tartjuk az általános megközelítésekben, hogy a kialakult diskurzusok reflektáljanak arra is, hogy DESI (Digital Economy and Society Index) szempontjait is figyelembe véve, az adott terület konferenciánkon prezentált projektjei mennyiben járulnak hozzá Magyarország digitális fejlődéséhez általában véve is.
A konferencia tartalmát illetően — különös tekintettel a digitális bölcsészeti téma korábbiaknál jóval erőteljesebb megjelenése okán — kiemelt szakmai partnerünk lesz a PIM újonnan alakult Digitális Bölcsészeti Központja.
Konferenciánkon a fentiek szerint — az általánosan felmerülő témákon túl — hívószóként is alkalmazva azokat, fókuszpontokat jelölünk ki, amelyek arra irányulnak, hogy ezek a témák alaposabban körüljárhatóak és kielemezhetőek legyenek. Ehhez  a klasszikus előadástartásokon túli formákat is igyekszünk majd megadni. Ezen témák, fókuszpontok közül különösen kiemelendőnek tartjuk az alábbiakat:

  1. A felsőoktatás, kutatás és közgyűjtemények digitális transzformációja

A Networkshop 2020-ban a felsőoktatás, kutatás és közgyűjteményi szakma digitális transzformációját helyezte — többek között, de kiemelt helyen — a konferencia középpontjába. 2021-ben is ezt szeretnénk folytatni, azokra a területekre fókuszálva, amelyek mind a hazai, mind a nemzetközi közösség szempontjából előtérben vannak.

  1. Smart University

A digitalizáció mellett a koronavírus-járvány is felgyorsította a felsőoktatás digitális transzformációját. A digitális oktatás mellett a hallgatói életpálya egészét támogathatják az elektronikus megoldások, pl. a Digitális Logisztikai Stratégia megvalósítása keretében Digitális Logisztikai Kompetencia-központok létrehozása a felsőoktatásban. A felsőoktatás sikeressége és versenyképessége szempontjából is fontos, hogy minél gyorsabban tudjon reagálni a változásokra, minél jobban tudjon alkalmazkodni a hallgatói/oktatói igényekhez és stratégiáját a rendelkezésekre álló adatok alapján rugalmasan alakíthassa ki. Ezen a területen az IoT-től kezdve az elektronikus tanulási környezeteken át a személyre szabott információszolgáltatásig vannak ígéretes kezdeményezések, a Netwokshop-on a hazai és nemzetközi irányokat és megoldásokat szeretnénk bemutatni.

  1. Adatvagyon és adatgazdálkodás: nyílt hozzáférésű kutatási adatok

A felsőoktatási, a kutatási és a közgyűjteményi szektor minden szereplőjének kiemelkedően fontos az adat – vagy azért, mert munkája során erre támaszkodik, vagy azért mert a munkája az adatok kezelésére, hozzáférhetővé tételére, menedzselésére alapul. Az intézményi adatvagyonok feltárása, menedzselése, hozzáférhetőségének biztosítása éppannyira stratégiai kérdés az oktatásban, mint a kutatásban.
Mindez különös tekintettel vonatkozik a kutatási adatokra és azoknak nyílt és szabványos (open access) típusú kezelésére. Ahogy a publikációk világában ez már régóta zajlik,  felmerül a közpénzekből finanszírozott kutatások adatainak menedzsmentje, átlátható kezelése és hasznosulása. A kutatási adatok hozzáférhetősége segít a kutatási eredmények validálásában és további kutatások alapját képezheti. A törekvés a tudomány fenntarthatóságát és menedzselhetőségét biztosítani hivatott nyílt hozzáférésű tudomány (Open Science) mozgalom részét képezi. Az Európai Unió Adatstratégiája szerint a különböző domain-ek (üzleti, kormányzati, tudományos) adatainak felhasználását kölcsönösen fejleszteni kell. Ez nem csupán elhatározás kérdése: humán és technikai kapacitásokokon túl a kutatók és felhasználók hozzáállásán is múlik. A kutatási adatkezeléshez szükséges adatgazdászok, adattudósok, adatkönyvtárosok képzését meg kell alapozni — számítva arra, hogy ezekre a képességekre az iparnak és a közigazgatásnak is egyre nagyobb mértékben szüksége lesz.

  1. Archiválás és adatvédelem

Ugyancsak fontos e témán belül — az adatvagyon feldolgozásán, kataszterein túlmenően — a létrejövő adatmennyiség megőrzése, hosszú távú archiválása is. Ez a most hamarosan nyilvánosan is beinduló (OSZK MIA) webarchiválási programmal együtt, annak most hosszú távú megőrzési funkcióira utalva, szintén stratégiai kérdés.
Egészen más területhez kapcsolódik, de szintén az adatvagyonhoz, annak adatvédelmi aspektusához a digitális fogyasztóvédelem kérdésköre: kapcsolódási pontként jön mindez a digitális adatmenedzsmenthez is, elsősorban a nemzetközi techóriások adatkezelési gyakorlatának vizsgálatán és a lehetséges módszertanok átvétele és alkalmazása útján.
 
Mindennek elméleti hátterén túl a gyakorlatok kérdéseit (best practices) is körbe kell járni így az országos adatvagyon-gazdálkodáshoz illeszkedő intézményi megoldásokat, lehetőségeket és kihívásokat is szeretnénk a 2021-es Networkshop-on feltárni.

  1. Digitális módszerek a bölcsészeti és társadalomtudományokban
  1. A digitális bölcsészet és társadalomtudomány fokozott színre lépése

A bölcsészettudományokban, s talán egyes társadalomtudományokban még előbb, az igazi változást — vagy helyesebben — a változás nagyon intenzív elmélyítését nem is a puszta számítógépes módszertan alkalmazása okozza, hanem két körülmény, ami annak hatását erőteljesen felnagyítja. Az egyik az, hogy a lehetséges forrásanyagok (s ma már nem is csak föltétlen az írott források!) mennél nagyobb köre digitálizált objektum lesz vagy már lett is, másrészt pedig, a források jelentős része digitálisan született már eleve (born digital): és természetesen ezek az objektumok kezelésük, tárolásuk és feldolgozásuk során a hálózatba kerülnek. Ez a két hatalmas s csaknem egy időben lezajló fordulat a művészeti és forrástermészetű szövegekkel dolgozó bölcsészeknek és a társadalmi , gazdasági stb. adatokkal és forrásokkal dolgozó társadalomtudósok számára az informatika kutatásba való befogásának egészen újfajta aspektust ad. A digitalizálás és a hálózat egész életünket átalakítja, sokan az emberiség történetének fordulópontjaiként is kitüntetett szerepet látnak e két jelenségben: ezért is lenne egyik fókuszpontja konferenciánknak, hisz ez nem csak új kutatói törekvések megmutatkozása, de a közgyűjtemények anyagainak teljesen újfajta megszólaltatása is.
A digitális bölcsészetnek is (pl. kutatási adatokként), de általában véve a digitális örökségvédelemnek fontos programja lehet majd a Kézai Simon Program, aminek küldetése olyan országos mozgalom létrehozása, amelynek célja digitálisan megőrizni a régi, analóg technológiával fotókon rögzített emlékeket és családi történeteket.A Program keretén belül a fényképek és dokumentumok digitalizálását, valamint online albumba rendezését a fotók tulajdonosai webes felületen, ingyenes mobilapplikáció segítségével, illetve az ország 25 pontján a Digitális Jólét Program Hálózat Kézai Pontjain, könyvtárakban, levéltárakban tudják elvégezni ingyenesen 100 kép erejéig. A Program célja, hogy a magyar családok képesek legyenek virtuálisan is összekapcsolódni a közös családi emlékeik által (Digitális Családtörténeti Albumok).

  1. Digitális bölcsészet az ELTE-n

Az ELTE-n 2017-ben jött létre a Digitális Bölcsészet Központ (melynek oktatási és egyéb tevékenységeit a Központ évkönyve foglalja össze), majd 2020. novemberében a Történeti Intézeten belül létrejött a Digitális Bölcsészet Tanszék.
[1]. A központ munkatársai nemzetközi folyóiratot indítottak, amelyet a Springer kiadó ad ki International Journal of Digital Humanities címmel, jelenleg a negyedik tematikus számot szerkesztik.
[2]. Megszületett az első magyar nyelvű folyóirat is a témában, Digitális Bölcsészet címmel, szintén az ELTE-n. Két, kifejezetten a diszciplínának szentelt nagy nemzetközi konferencia zajlott az egyetemen, tucatnyi európai és azon túli ország kutatóinak részvételével 2018-ban és 2019-ben.
[3]. Az ELTE, elsőként a magyar egyetemek közül, a Digital Research Infrastructure for the Arts and Humanities (DARIAH) társult tagja lett, felkerült a digitális bölcsészeti intézményeket listázó CenterNet szolgáltatás térképére.
[4]. Bekerült a digitális bölcsészeti képzéseket listázó Digital Humanities Course Registry rendszerébe is. Az egyetem bölcsészkarán belül ment végbe a legnagyobb változás a Központ megalakulása óta, összhangban az azt létrehozó Kari Tanácsi határozattal: 2019-től kezdve ugyanis mind a kar oktatói, mind az alapszakos és doktori hallgatók számára kötelező a részvétel digitális bölcsészeti képzéseken.
A Központ kutatásai, a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program támogatásával, magukba foglalják a digitális örökség szemantikus repozitóriumi reprezentációját és automatikus adatgazdagítását, az életrajzi és bibliográfiai adatok szemantikus hálózatba rendezését, stilometriai és szerzőazonosító algoritmusok alkalmazását, valamint különféle természetes nyelvfeldolgozó eszközök fejlesztését. Nemzetközi együttműködésben a számítógépes „távoli olvasás“ gyakorlatát elősegítő irodalmi korpuszokat hoztak létre.

  1. Nemzeti Laboratórium programok

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére létrejövő nemzeti laboratóriumok a nemzetgazdaság számára különösen ígéretes tématerületek hazai tudáscentrumait összefogva a jelentős világméretű kihívásokra válaszokat adó, nemzetközi szinten elismert tudományos csomóponttá válhatnak. A program keretében 2020 őszén két újabb nemzeti laboratórium kezdte meg munkáját: a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium és a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium az ELTE koordinációjával valósul meg. A harmadik most tervezett Open Science Nemzeti Laboratórium projektvezetője a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetem, a Szent István Egyetem, az OSZK, Magyar Nemzeti Levéltár, PIM, Szépművészeti Múzeum  és az SZTE Klebelsberg Könyvtár partnerségével.
Ezek közös célja hogy intézményközi összefogásban, más, releváns tudományos területen dolgozó nemzeti laboratóriumokkal együtt, a lehető legnagyobb szinergiára törekedve kidolgozzák tárgyuk (pl. a nemzeti kulturális örökség, vagy a társadalmi innováció kérdésköreinek, a nyílt tudomány problematikájának) mesterséges intelligencia alapú feldolgozásának, kutatásának és oktatásának, valamint a lehető legszélesebb körű közzétételének módszertanát, továbbá, hogy a kifejlesztett módszertanok és eszközök, valamint a szakértői kompetenciafejlesztés piaci hasznosítására jó gyakorlatokat alakítson ki. A közreműködő intézmények közös munkája lehetővé teszi, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása az adott témák feldolgozásában, kutatásában és közzétételében az élen járó országokhoz hasonlóan magas hatékonyságot érjen el. A fejlesztett eszközök, módszertanok piaci alapú felhasználásának kidolgozott jó gyakorlatai segítenek a korábban elszigeteltnek gondolt kulturális/oktatási területek közötti falak lebontásában.
Figyelembe kell venni azt is, hogy nemcsak a felsorolt témákban, hanem igen széleskörűen is szerveződnek Nemzeti Labor projektek, így pl. indul MI Nemzeti Labor, Digitális Sport Nemzeti Labor, Nyílt forráskódú Nemzeti Labor, Neveléstudományi és Oktatási Innováció Nemzeti  Labor stb. is. Szeretnénk, ha konferenciánk adott témái az aktuális induló, vagy már elindult (pályázati kiírás alatt lévő) nemzeti labor programra is reflektálnának.

  1. Digitális Bölcsészeti Platform

A nemrég létrejövő Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Bölcsészeti Központ feladata a hazai közgyűjteményekben zajló digitalizáció, tartalom- és szolgáltatásfejlesztések támogatása, koordinálása és dinamizálása, különös tekintettel a Közgyűjteményi Digitalizációs Stratégia által előírt digitalizációs feladatok végrehajtására. A nemzeti kulturális örökségi adatvagyon döntő többségét kezelő közgyűjteményi aggregátorok a Digitális Bölcsészeti Központ vezetésével a Digital Europe Program (DEP) irányvonalait követve együttműködést kezdeményeznek, egy közös szolgáltatási platform kialakítására „dHUpla – Digitális Bölcsészeti Platform” (Digital Humanities Platform) néven.
Ennek stratégiai célja olyan szolgáltatások és fejlesztések kialakítása, amelyek lehetővé teszik a közgyűjteményekben felhalmozott digitális adatvagyon kiaknázását. Diszruptív és szemantikus technológiák terjesztésével új szolgáltatások és kutatási eredmények létrehozásának és a gyűjteményekben felhalmozott tudás összekapcsolásának lehetőségét teremtik meg. A nemzeti adatvagyon egyre nagyobb részének digitalizálásával, elérhetővé és gépi feldolgozásra alkalmassá tételével egyben technológiai központok adat- és tartalmi hátterét is biztosítják. A terv szerint a Platform, mint innovációs központ egy olyan korszerű digitális bölcsészeti szolgáltatási közeg létrehozását jelenti, amely képes integrálni a résztvevőknél már rendelkezésre álló technológiákat, képes együttműködni technológiai központokkal és adattartalmat szolgáltatni, olyan területeken, mint pl. az MI és Big Data, és továbbá az oktatás, kutatás, a turizmus, a térképészeti jellegű alkalmazások és további szakterületek részére feldolgozható és elemezhető tartalmakat szolgáltatni. A témába vágó előadásokon túl a konferencia egyik workshop-ja e fejlesztés szakmai területeit hivatott bemutatni, ill. arról párbeszédet inicializálni.

  1. A műszaki aspektusok

A tervezett konferenciánk hagyományosan felöleli a klasszikus műszaki megfontolásokat, a kommunikációt és a kooperációt segítő hálózattechnológiákat, az erőforrásokat biztosító szuperszámítástechnikától a közös működést lehetővé tevő kollaborációs elemekig, beleértve a köztesrétegeket és keretrendszereket is. Az alábbiakban példaként néhány konkrét projekteket is említünk, de fontos kiemelni, hogy konferenciánk eddig legfontosabb eredményét, az egyik lényegi elemét, előnyét ezen a területen is meg kívánja őrizni: azt hogy egymás mellett mutatjuk be az országos nagyprojekteket és a kis intézményi sikereket is.

  1. Kutatói felhő és HPC szolgáltatások

A SZTAKI és Wigner kutatóintézetek közös műszaki bázisán 2021-ben létrejövő ELKH Cloud szolgáltatás célja a számos területen alapvetővé váló gépi tanulás, elsődlegesen deep learning alapú technológiák, valamint az adat-orientált kutatási metodológiák hazai elterjedésének és gyakorlati alkalmazásának elősegítése a hazai kutatóintézeti és felsőoktatási kutatói közösségben.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat ezen cél érdekében jelentős beruházással európai szinten is közepes kapacitásúnak tekinthető felhő infrastruktúrát hoz létre, melyben az MI célú GPGPU fejlesztések kiemelt szerepet kapnak. Az infrastruktúra várhatóan csatlakozik az európai kutatói felhő szolgáltatásokat tömörítő EOSC (European Open Science Cloud) közösséghez is.
A konferencia az ELKH Cloud szakembergárdájának támogatása révén önálló szekcióban az általános felhasználási lehetőségek ismertetésétől a konkrét esettanulmányok szintjéig igyekszik a részvevők felhő alapú kutatásra vonatkozó ismeretanyagát bővíteni. Emellett workshopok, valamint a felhasználók és a szakértők közti párbeszédre lehetőséget adó kerekasztal-beszélgetés keretében is az igények és lehetőségek egymáshoz történő közelítését, illetve a jövőbeli fejlesztési irányok meghatározását célozza.
A KIFÜ a kutatók nagy számítási és adatfeldolgozási igények támogatására 2020-ban jelentősen megújította a C4E felhő szolgáltatást és 2021-ben megújítja a HPC szolgáltatást és HPC problémák megoldását támogató kompetencia központot. Fejlesztések célja, hogy a KIFÜ ezekkel támogassa az oktatás és kutatás digitális transzformációját, az adat-orientált működést. A KIFÜ csatlakozott az Európai Nyílt Tudományos Együttműködéshez (EOSC), hogy ezzel támogassa a hazai és nemzetközi  kutatói közösség együttműködését.

  1. Központi oktatási infrastruktúrafejlesztések

A KIFÜ 2020-2021 folyamán központi oktatási és kutatási alap-infrastruktúra redundanciáját és robusztusságát növelte, új gépterem és kiszolgáló infrastruktúra (C4E) kialakításával.
Az infrastruktúrafejlesztésekre alapozva a felhőinfrastruktúra-szolgáltatások fejlesztése zajlik (IaaS, CaaS, SaaS) az oktatási és kutatási igényeinek kiszolgálására (oktatás és kutatás specifikus szolgáltatások). Annak érdekében, hogy a felhasználók a megnövekedett HPC- és felhőkapacitásokat ki tudják használni, HPC fejlesztési és támogatási kompetenciák fejlesztése segítségével a kutatók támogatása hatékonyabbá váljon

  • multimédia-szolgáltatások fejlesztése (VoIP, videokonferencia, videotorium), hogy hatékonyabban tudják kiszolgálni az oktatás igényeit;
  • Diákháló (közoktatási hálózat) kapacitásának (Digitális oktatási stratégia és azon túl) és szolgáltatásainak fejlesztése;
  • Digitális oktatási portál közös fejlesztése a tartalom gazdáival;
  • DJG gerinchálózat fejlesztése (területi kiterjesztés, kapacitásbővítés);
  • Azonosítási szolgáltatások (eduID, eduGAIN) univerzálissá tétele a teljes oktatásban, valamint a kutatást és oktatást támogató EduID és EduGAIN fejlemények.
  1. Intézményi informatika mindennapos és stratégiai kérdései
  • Online jelenlét, kollaboratív csoportmunka és kommunikáció, helyi és távoli adminisztráció és felhasználótámogatás, távoli munkavégzés informatikai támogatása az oktatásban, kutatásban;
  • informatikai portfólió fenntartása, fejlesztése és a korszerű szolgáltatásmenedzsment, alapszolgáltatások fenntarthatóságának kérdései;
  • kiszervezés, szakmai utánpótlás, emberi erőforrások, nyílt forrású ingyenes rendszerek, felhő alapú szolgáltatások bevezetése;
  • intézményi informatikai biztonság, hálózatbiztonság, alkalmazásbiztonság, felhasználók identitásmenedzsmentje helyi és föderatív modellben;
  • nyílt Forráskódú Kollaborációs Szoftverek használata az oktatásban;
  • adatbiztonsági és adatvédelmi megfelelőség biztosítása szabályzati és műszaki alapon, szellemi tulajdon védelme, informatikai és jogi kérdések együttes kezelése.
  1. A köznevelési szféra digitális transzformációja

A köznevelési terület digitalizációja az utóbbi pár hónapban hatalmasat lépett előre. Az IKT használata az online digitális munkarend bevezetésével egyetlen tavaszi hétvége alatt a mindennapok részévé vált.

  1. A járvány hatása

Óriási szerencse, hogy épp a járvány kitörése előtt ért a célegyenesbe az Európai Bizottság 2018-ban megfogalmazott Digitális oktatási cselekvési tervének alapján az iskolai wifi-hálózatok kiépítése, sőt EU-s forrásokra épülve jó néhány intézményben a tanórákon is használható modern informatikai eszközök (laptopok, tabletek) biztosítása, valamint a szélessávú internet hozzáférés bővítése. Ennek az alap-infrastruktúrának a kiépítése azonban nem jelenti azt, hogy az IKT eszközök használatához szükséges tudás és a pedagógiai szakmódszertani gyakorlat is lépést tudott tartani a lehetőségekkel.

  1. Digitális átállás, de most

A 2020 márciusi digitális átállás óriási kihívást jelentett a pedagógusoknak, hiszen – bár sokan használtak addig is különféle informatikai eszközöket az oktatáshoz – szinte egyik napról a másikra kellett megismerniük, kitanulniuk és alkalmazniuk olyan hardver és szoftver eszközöket (és kidolgozniuk a rájuk alapozott módszertant), amelyekkel korábbi tevékenységük során nem, vagy alig találkoztak. Az akkor és azóta készült felmérések nagy szórást mutatnak az átállás hatékonysága tekintetében.

  1. Networkshop lehetőségek

A mostani Networkshop konferencia jó alkalom lehet arra is, hogy a technológiai hátteret fejlesztő, annak működését biztosító szakemberek, és a szolgáltatásokat használó pedagógusok, diákok, szülők, valamint az egész folyamatra rálátást igénylő fenntartó (Tankerület) között megteremtődhessen egy hatékony kommunikációs felületet. Ennek a jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Ha a fejlesztői oldal naprakészen ismerheti meg a felmerülő igényeket, a felhasználók pedig tisztában vannak az egyre bővülő, elérhető lehetőségekkel, akkor a hatékonyságnak egy egészen magas szintjét lehet elérni.
Folyamatos fejlesztésre, a hatékonyság állandó monitorozására nagy szükség van. Nagy gond a köznevelésben, hogy a profitorientált cégek által a piacra fejlesztett platformok alapvetően nem az általános- és középiskolai oktatásra, hanem – elsősorban fizetős – céges felhasználóknak vannak tervezve. A videós kapcsolatot is kínáló kommunikációs felületek (Zoom, Google Meet, MS-Teams, Gotomeeting, Cisco-Webex, Discord stb.) legtöbbje vagy csak szűkített lehetőségeket kínál az ingyenes hozzáférést használóknak, vagy olyan nagy az erőforrás- és sávszélesség igényük, amit a jelenlegi körülmények között csak igen szűk intézményi/felhasználói kör engedhet meg magának. Nem beszélve annak a fenntartó által támasztott elvárásnak való megfelelőségről, hogy mindez az adatforgalom naplózható, archiválható kell, hogy legyen (mint erre tesz kísérletet a KRÉTA Digitális Kollaborációs Tér).
A konferencia köznevelési szekciója két fő területen jelenthet óriási segítséget a résztvevőknek. Egyrészt az iskolákban felhalmozódott tudás és tapasztalatok széleskörű megosztásával, a módszertani paletta optimalizálásával. A szekcióban elhangzó előadások eddig is túlnyomórészt a jó gyakorlatok (best practice) átadásának voltak a fórumai. Ezt szeretnénk most kibővíteni azzal, hogy a legmodernebb oktatást támogató alkalmazásokat, LMS (Learning Management Systems), LCMS (Learning Content Management Systems), VLE (Virtual Learning Enviroment) és egyéb már rendelkezésre álló, vagy fejlesztés alatt lévő lehetőségeket is bemutathatjuk az érdeklődő pedagógusok, iskolavezetők és rendszergazdák előtt, amire ők reagálhatnak, ami inspiráló és gyorsító hatású is lehet a fejlesztések vonatkozásában.
A köznevelési szféra digitális transzformációjának lényeges része az iskolai testnevelés és szabadidősport digitális támogatása is, különös tekintettel a DigiTesi és Digitális Sport Mentor projektekre, amelyeknek a pandémia alatt is már különös jelentősége lehet.

  1. Nemzeti tervek és programok integrációja: a DJP oktatási programja

További haszonnal járna, ha a pedagógus-továbbképzéseket szervező intézmények és az ehhez finanszírozást biztosító oktatásirányítás képviselői is megismerhetnék azokat a konkrét igényeket és irányokat, ahol a legnagyobb szükség mutatkozik a digitális kompetenciák fejlesztésére.
Nem maradhat említetlen a Digitális Jólét Program (DJP) keretében elfogadott és az 1536/2016. (X. 13.) Korm. határozattal létrehívott Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája program, amely mintegy 160 oldalas, igen részletes anyagával rengeteg olyan informatikai összefüggést és kihívást tartalmaz, amely inspirálóan hathat a konferencia résztvevőire, majdani előadóinkra.
Konferenciánk mérete, szerkezete és publicitása
A konferencia tehát a részletesen megadott tartalmi szempontok és a kiemelt fókuszpontok szerint várja az előadásokat és a várhatóan 100 körüli jelentkező előadót szekciókba sorolja.
Ezen fókuszpontoknak megfelelően fogjuk alakítani a konferenciai szekcióit is, a beérkezett előadás-javaslatok számosságát és tematikai szóródását is figyelembe véve. Ugyancsak ezekhez és a konkrét javaslatokhoz igazodik — a már több területen bevált — ún. mini-workshopok kialakítása, ahol egy kulcsponti előadás után felkért és spontán hozzászólásokon keresztül hosszabb szakmai vita és eszmecsere alakul ki.
A konferencia online rendszerében mód lesz az események (előadások) rögzítésére is, hagyományaink szerint ezek bekerülnek majd a Videotóriumba is. Az előadások anyagából immár harmadik alkalommal — opcionálisan, az előadók igénye szerint - elektronikusan publikált (Open Access) konferenciakötet készül, amit az MTA KIK OCS-rendszerében és ugyanott repozitóriumban kerül publikálásra. A kötetben megjelenő közlemények az MTMT-ben tudományos könyvrészletként, ill. konferenciaközleményként rögzíthetők lesznek.

Üdvözlettel:

Az NWS2021 konferencia Programbizottsága

 
[1] Lásd: http://elte-dh.hu/yearbook/ (utolsó megtekintés: 2020. 11. 23.).
[2] Lásd: http://elte-dh.hu/call-for-papers-ijdh-eastasia/ (utolsó megtekintés: 2020. 11. 23.). Illetve: http://elte-dh.hu/international-journal-of-digital-humanities/ (utolsó megtekintés: 2020. 11. 23.).
[3] Lásd: http://elte-dh.hu/conf2018/ (utolsó megtekintés: 2020. 11. 23.) és http://elte-dh.hu/dhprogram2019/ (utolsó megtekintés: 2020. 11. 23.).
[4] CenterNet. An international network of digital humanities centres. Lásd: https://dhcenternet.org/centers/centre-digital-humanities-e%C3%B6tv%C3%B6s-lor%C3%A1nd-university (utolsó megtekintés: 2020. 11. 23.).