HUNGARNET Díjátadó 2021

Tizenötödik  alkalommal adták át a Hungarnet Díjat 2021. április 7-én a COVID-19 miatt az online térben megrendezett Networkshop konferencia nyitó ülésén virtuálisan  Budapesten, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen.

Mivel 2021-ben  a Networkshop 30 éves fennállását ünnepeljük, a HUNGARNET Egyesület elnöksége úgy határozott, hogy a jubileum alkalmából további 2 díjazott kiválasztására ad lehetőséget. 


2021-ben a HUNGARNET Egyesület jubileumi HUNGARNET díjat adományoz

Dr. Solymár Károly Balázsnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Digitalációért Felelős Helyettes Államtitkárának
az államigazgatás különböző szintjein, a hírközlési és informatikai szektor szabályozási feladatainak irányításában kifejtett tevékenységéért, az NIIF Program megvalósításáért, a HUNGARNET közösség érdekeiért végzett kormányzati munkájáért.

Ritter Dávidnak, az ELTE Informatikai Igazgatójának
a hazai informatikai infrastruktúra innovatív fejlesztése, különösen a kiterjedt  NIIF ill. HUNGARNET közösség szolgálata terén a hálózat munkásaként, vezetőként, ötletgazdaként, lelkesítő kapitányként az utóbbi 20 évben kifejtett tevékenységéért.

2021-ben a HUNGARNET Egyesület a tartalom-szolgáltatás  területéről  HUNGRNET díjat adományoz

Dr. Tószegi Zsuzsannának, az ELTE BTK Könyvtár-és Információtudományi Intézet címzetes egyetemi docensének
a Hungarnet közösség szolgálatában a magyar kulturális örökség digitalizálásának egyik apostolaként, az online tartalomszolgáltatások jogszerűségének határozott képviselőjeként végzett évtizedes tevékenységéért.

Mohácsi Jánosnak, a KIFÜ kiemelt tanácsadójának
a hazai és európai informatikai infrastruktúra, különösen a HBONE műszaki fejlesztése és szolgáltatási portfóliójának gyarapítása terén az utóbbi közel 20 évben folytatott kimagasló tevékenységéért.


Dr. Solymár Károly Balázs

Dr. Solymár Károly Balázs

Dr. Solymár Károly Balázs 2003 óta dolgozik az államigazgatás különböző szintjein. Kezdetben a hírközlési szektor szabályozási feladataiban vett részt és fejtett ki szakmai tevékenységet, később a kormányzati informatika, majd ezt követően a teljes digitalizációs szektor fejlesztési koncepcióinak elkészítésében és végrehajtásában vállalt komoly feladatokat.

Karrierjét az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban kezdte, amely az ágazat kiemelt jelentőségének első elismerése volt, majd a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban, valamint a Miniszterelnöki Hivatalban is dolgozott, először referensként, majd főosztályvezető-helyettesként, végül egészen 2013-ig főosztályvezetőként, amikor is helyettes államtitkárrá nevezték ki. Mindennek köszönhetően több mint egy évtizedes tapasztalatot szerzett az infokommunikációs szektort érintő szabályozási, gazdasági- és komplex fejlesztési feladatokban.

Államigazgatási és szakmai irányítása alatt valósultak meg az elmúlt évtized legnagyobb összegű szélessáv-fejlesztési projektjei, amelynek eredményeként ma már minden háztartás számára lehetőség a korszerű, nagysebességű internethálózat elérése. Több tíz milliárd forint értékben valósultak meg a KKV-k digitalizációját segítő programok, több százezer embert sikerült megismertetni azzal a digitális tudással, amely ma már nélkülözhetetlen a mindennapokban, de számos projektet felügyelt, amely a start-up cégek felkutatását és fejlesztését, vagy az informatikus szakemberek számának növelését célozta.

2003 óta folyamatosan, különböző vezető állami beosztásaiban szoros kapcsolata volt az NIIF Programmal, és ezen keresztül a HUNGARNET közösséggel. Jelentős szerepet vállalt a 2000-es évek elején az NIIF önálló jogi személyiségének megfogalmazásában. Az NFM főosztályvezetőjeként majd helyettes-államtitkáraként minden évben a költségvetés tervezésekor, együttműködve az NIIF Intézettel rendkívüli erőfeszítéseket tett, hogy  a feszített költségvetési viszonyok között is az NIIF Program finanszírozása rendben legyen.

z elmúlt 3 évben  az NWS konferenciáinknak, és az ott elhangzott  tudományos értékű előadások open access kiadványának elkészítéséhez juttatott ITM/TO támogatás is  a közreműködésének köszönhetően jött létre.

Az NIIF Intézet megszüntetése után (amit, mint kormánydöntést természetesen végre kellett hajtania), de már a 2016-os Networkshop konferencia széles plénuma előtt bejelentette, hogy nem engedhető meg az NIIF Programot „sérülése“. Ezt  igazolandó, a hatályos jogszabályokban az NIIF Program végrehajtása szerepel ma is, mégpedig a rendelet a program végrehajtását a KIFÜ feladatává teszi. Az NWS konferenciáink key-note előadójaként számos alkalommal bemutatta a HUNGARNET tagintézmények területének aktuális kormányzati szintű informatikai fejlesztési elképzeléseit. Hathatós közreműködése — megítélésünk szerint — döntő jelentőségű volt és ma is az egykori NIIF Program ill. az általa képviselt ügyek folyamatos fejlődésében.


Ritter Dávid

Ritter Dávid

Ritter Dávid szerencsés ember, mert olyan képességeket szerzett vitorlás kapitányként, amit a napi munkájában is jól tud hasznosítani. Tud széllel szemben is, kreuzolva, azaz cikk-cakkban haladni. A szél pedig gyakran igencsak szembe fúj, ha valaki informatikai vezetőnek szegődik a mai magyar felsőoktatásba. Olyan is van, hogy az ember lavórba kerül és akkor a kormánylapáttal kézzel „pumpálni“ kell.. Ez nem a saját pecsenye sütögetéséről szól, hanem arról, hogy a lelkes kollégákból álló csapatot nap mint nap csatába kell vinni azért, hogy a felhasználók mindig megkapják a munkájukhoz szükséges támogatást. Amit ők természetesnek tartanak, mint a levegőt, ezért nem is túlzottan hálásak azért, amit kapnak.

Szerencsére Ritter Dávidnak megvan az a személyes kisugárzása, hogy a nehéz körülmények, szűkös anyagi források, lehetetlen jogi túlszabályozások és ezer más probléma ellenére mindig kihozza a legjobbat az ügyből és kedves munkatársaiból.   Nem volt ez másképp Gödöllőn az egyetemen sem, mint első munkahelyén, csak kisebbek voltak a méretek. De már akkor is szívesen jártunk ki Dávidhoz és embereihez, mert a hangulat, az remek volt. Nevetve mutatta az ideiglenes irodájában a falból kiálló lépcsőfokot - neki csak egy régi lépcsőházban jutott hely…

Aztán jött az ELTE, már eleve olyan helyzetben, hogy az egyetem politikai és szakmai vezetése között mérni lehetett a feszültséget. Ez aztán csak fokozódni tudott... Sok felhasználó, nagy elvárások. Mindenki ismeri ennek a szakmai útnak a mérföldköveit, amik darabonként daráltak be embereket. Tanulmányi rendszer. Gazdasági rendszer. Pályázatfinanszírozás, óriásrendszerek…Távoktatási rendszer, Wifi projekt…. s ez a lista vagy félszáz elemből áll. Dávid minden reggel főnixként kellett hogy újjáéledjen, kitalálva az aktuális stratégiát, pótolva a kieső embereket és lelkesítve a régieket. És végül is mindig nyert, mindig volt szolgáltatás, mindig ment a szekér. Sokszor aggódtunk érte, fogja-e bírni. Mert végül is ő is csak emberből van….

Dávidnak „szűkebb” pátriáján, az ELTE-n túl szinte a kezdetektől mindig is tevékenységének középpontjában volt a teljes magyar akadémiai szféra, azaz a kutatás, a felső- és középfokú oktatás és a közgyűjtemények hatalmas közösségének infrastrukturális és alkalmazói érdekeinek képviselete, stratégiai szintű szakmai támogatása. Tette ezt az NIIF Program Műszaki Tanácsának elnökeként, a HUNGARNET Egyesület elnökségi tagjaként, a Magyar Rektori Konferencia informatikai bizottságának tagjaként, a HPC Kompetenciaközpont szakmai tanácsadójaként, a NETWORKSHOP Programbizottságának tagjaként, a Eötvös Lóránd Kutatói Hálózat Titkárságának tanácsadójaként, és még számtalan informatikához kapcsolódó szervezet, szerveződés résztvevőjeként.

Kívánjuk neki, hogy lelkesedése és ötletei ne apadjanak ki,  ereje ne fogyatkozzék meg és őszinte elkötelezettsége, becsületessége legyen még sokáig példa nekünk.


Dr. Tószegi Zsuzsanna

Dr. Tószegi Zsuzsanna

Tószegi Zsuzsanna 1976-ban lett okleveles könyvtáros az ELTE Tanárképző Főiskoláján. 1988-ban ezt kiegészítette a posztgraduális informatika kiegészítő tagozattal az ELTE BTK-n és ugyanitt 1994-ben doktori fokozatot, majd 1997-ben PhD címet is szerzett.

Már 1972-ben a gyakorlatban is megismerte a könyvtáros szakmát a Károlyi Mihály Országos Mezőgazdasági Könyvtárban, később dolgozott az Országos Műszaki Könyvtárban a nemzetközi könyvtár-gépesítési szabványok szerkesztőjeként, de 1983-tól már vezető pozícióba került a Magyar Iparművészeti Főiskola könyvtárának vezetője. 1987-ben lett az Országos Széchényi Könyvtárban a Nemzeti Periodika Adatbázis osztályvezetője, a legelső online könyvtári adatbázisok, illetve CD-ROM-ok kezeléséért felelős vezető. Itt már idejekorán közel került az adatbázisok, elektronikus dokumentumok világához és a fejlődő, bővülő hazai Internethez.

1997 tavaszán ő dolgozta ki a Neumann János Digitális Könyvtár tervét, amelyhez megnyerte az akkori kulturális miniszter, Magyar Bálint támogatását. Így 1997. szeptember elején létrejöhetett a – rövidebb nevén – Neumann-ház, amely a 90-es évek hazai online világának egyik meghatározó intézménye lett. Itt indult útjára az akkori idők egyik jelentős digitalizálási programja, a „Bibliotheca Hungarica Internetiana” és az akkori magyar Internet átfogó katalogizálása, a Webkat.hu, sőt a mai napig létező Digitális Irodalmi Akadémia program is. A digitalizálási munkák mentén alaposan megismerte a szerzői jog részletes szabályozását, és közismert lett az online tartalomszolgáltatások jogszerűségének határozott képviselőjeként.

A 2000-es évek elején egyik irányítója és aktív résztvevője volt a magyar kulturális örökség digitalizálásának. A Neumann Digitális Könyvtár után 1998-tól Tószegi Zsuzsanna a HUNGARNET elnökségi tagja lett 2015-ig és azóta is folyamatosan tagja az évenként megrendezett Networkshop konferencia programbizottságának. A konferencián sokáig a tartalomszolgáltatással kapcsolatos jogi előadásokat igyekezett szervezni, a tartalomszolgáltató közgyűjtemények figyelmét ráirányítva a szerzői jogi feltételekre. Tószegi Zsuzsanna 2004-től Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában töltött be különböző pozíciókat, többek között, elnöki főtanácsadó volt.

Intézményvezetői, szervezési tevékenysége mellett aktívan publikált is, 4 önálló szakkönyv, közel 100 tanulmány, szakcikk szerzője. A könyvtárosok számára egyik alapvető szakirodalom, a 2000-es évek elején megjelent Könyvtárosok kézikönyvének egyik szerzője. A korábbi munkásságának tapasztalatait felhasználva az oktatás felé fordult, 006-tól majdnem 10 évig, 2015-ig tanított a Kaposvári Egyetem Könyvtártudományi Tanszékén. A 2015-os nyugdíjba vonulása után is aktív életet él. A GDPR hatályba lépése kapcsán a Magyar Könyvtárosok Egyesületének a személyi adatvédelemmel foglalkozó munkacsoportját vezette, részt vett a könyvtárak számára készülő tájékoztató anyagok kidolgozásán. 2016. óta ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet címzetes egyetemi docense. A 2020-ban az ELTE-n létrejött Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium kutatói között is ott van, aktív részt vállalva napjainkig a DH-LAB közelmúltban induló projektjeiben.

Rengeteg munkája, elfoglaltsága mellett fotóival számos pályázatot nyert és fotóiból a 2000-es évek eleje óta több hazai városban volt kiállítása.

Munkássága nagyon szerteágazó, eredményei, kitüntetései nehezen felsorolhatóak, de kapott már Kalmár László díjat a Neumann János Számítógép-tudományi Társaságtól és életmű díjat is a Magyar Tartalomipari Szövetségtől. Nevét a könyvtáros szakmán kívül is több más területen, legyen az a jog, informatika is jól ismerik, publikációi számos felsőoktatásban kötelező vagy ajánlott irodalmak. Egyik meghatározó alakja már  több évtizede a hazai online közösségünknek.


Mohácsi János

Mohácsi János

Nehéz röviden méltatni Mohácsi János — hazai és nemzetközi szakmai körökben részletesen is ismert — szerteágazó tevékenységét, amit az NIIF/HUNGARNET/KIFÜ informatikai infrastruktúrájának, a HBONE és annak fejlesztése tárgyában az utóbbi közel 20 évben tett.

A BME-en kezdődő, majd az NIIF Program munkatársaként kiteljesedő életpályája a hálózatok világához köti. Kiemelkedő tevékenységét a hazai akadémiai közösség javára használta és használja, mindig önzetlenül a közösségi célt szem előtt tartva. A nagybonyolultságú rendszerek hatékony kutatása, fejlesztése és működtetése csak magasszintű menedzsment képességekkel lehetséges, melynek egyik iránymutató szakemberév vált.

Mohácsi János  felsőoktatási tanulmányait 1988 – 1993 között a BME műszaki Informatika szakán, telekommunikáció szakirányon végezte. Tanulmányait 1993-ban az IBM-nél, Rómában folytatta, majd 1994–1997 között PhD ösztöndíjas tanulmányokat folytatott egykori alma materében, a nevezetes Folyamatszabályozási Tanszéken, mindemellett 1995–1996 között 6 hónap Doktori ösztöndíjas a CRIN-ben (Nancyben, Franciaországban). Angol nyelvet mesterfokon használja, de mellette a franciát is beszéli, a közoktatásban megismert orosz nyelv mellett. Tanulmányai mellett már korán bevetette magát a szakmai munkába, 1991– 2001 között a BME Informatikai és Irányítástechnika Tanszékén tanársegéd, tudományos munkatárs és számítógép-hálózatokat, rendszerintegrációt, szoftver technológiát, szoftver minőség és menedzsmentet oktat.
Itt tett mélyebb ismertre szert, mint hálózati rendszergazda a Linux és általában a Unix rendszerek esetében, részt vett az E-business akadémia tananyagainak létrehozásában is.  A TIPSTER6 IKTA-2000-es kísérleti IPv6-os teszthálózat kialakítását megcélzó projekt tudományos vezetője, valamint IT szakértői tevékenységet folytatott számos szervezet számára.

10 éves műegyetemi pályafutás után 2001–2002 között hálózati mérnök a DANTE-nél Cambridge-ben. Itt részt vett a GÉANT hálózat tervezésében, implementációjában, és menedzsmentjében. Szakmai vezető tevékenységet végzett az Európai Uniós 5. FP program 6NET projektjében az IPv6 teszthálózat kialakításában.

2002–2016 között a NIIF Intézet munkatársa volt. 2007-ig tudományos munkatárs, majd hálózatfejlesztési osztályvezetőként számos projekt vezetője, többek között az Új generációs Campus szolgáltatások IPv6 alapon, Európai Uniós 5. FP program 6NET projektjében az NIIF/HUNGARNET munkájának vezetése, NIIF CSIRT projekt vezetése, de részt vett számos EU FP6 GN2 projektben is: hálózatbiztonság, azonosítási és jogosultságkezelési infrastruktúra fejlesztése, Eduroam roaming kialakítása Magyarországon, NIIF videokonferencia projekt, EU FP6 6DISS projekt kertében több IPv6 workshopot és tutoriált szervezett és tartott többek között a Networkshopok alkalmával is.  Mindemellett óraadó oktató (rendszerintegráció, System integration, Computer Networks) egykori egyetemén.

Mohácsi János 2007–2012 között projekt koordinációs és hálózatfejlesztési igazgató-helyettesként további projektek vezetését látta el: így a IPv6 bevezetése a HBONE hálózatba, részvétel számos egyéb Európai Uniós projektben (GN2, FEDERICA, 6NET, 6DISS, 6DEPLOY SEEREN, SEEFIRE, stb.), NIIF GN2 és FEDERICA aktivitásának szakmai vezetése. 2012-től hálózati igazgató helyettesként többek között sikerre vitte a TIOP1.3.2 és KMOP 4.1.2_A2 „HBONE+ ”, az NIIF Intézet két legnagyobb EU-s forrású hálózatfejlesztési projekteket, mint projekt vezető, valamint koordinálta az Új hibrid HBONE+ hálózat tervezését és kivitelezést, mindemellett további Európai Uniós projektekben (GN3, FEDERICA, 6DEPLOY2) meghatározó szerepet töltött be.

2016-tól az NIIF Intézet jogutódjánál, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségnél folytatja az informatikai vonatkozású nemzetközi kapcsolatrendszer ápolását és tovább építését. Kezdetektől a Networkshop Programbizottságának tagja, éveken át az NIIF Műszaki Tanácsának a tagja, 2021 évtől a HUNGARNET Elnökségének a tagjává is választották.

A HUNGARNET ezen Menedzseri Díjjal is szeretné elismerni azt a közel negyedszázados, fáradhatatlan és önfeláldozó munkát, a harcot is néha, amelyet János vív — néha, mint Don Quijote a szélmalmokkal — a bürokratikus útvesztőkben, de legtöbbször mégis eredményesen.