Home

Szervezeti és Működési Szabályzat

A Magyar Felső-, és Középfokú Oktatási, Kutatási és Közgyűjteményi Számítógéphálózati Egyesület

Szervezeti és Működési Szabályzata

 

Bevezetés

Az SzMSz az Egyesület vezetésének és működésének a társadalmi szervezeti jelleget is tükröző szabályait tartalmazza, nevezetesen:

   -   az Egyesület működésére jellemző, nagyrészt hosszabb időre hatályos adatokat, alapvető elveket és előírásokat,

   -   az Egyesület szervezeti felépítését, általános működési rendelkezéseit, belső szabályozását,

   -   az Egyesület vezető és ellenőrző szerveit, azok feladatait és jogkörét, a tagok jogait és kötelezettségeit.

Az SZMSZ betartása az Egyesület tagjainak elsőrendű kötelezettsége.

 

I. Általános rész

1)      Az Egyesület főbb adatai:

Az Egyesület neve: Magyar Felső-, és Középfokú Oktatási, Kutatási és Közgyűjteményi Számítógéphálózati Egyesület

Rövidítetten használt neve: „HUNGARNET" Egyesület

Angol elnevezése: Hungarian Academic and Research Network Association

Angol rövid elnevezése: „HUNGARNET" Association

Székhelye: 1132 Budapest, Victor Hugo utca 18-22.

Postacíme: 1396 Budapest, 62. Pf. 498

Telefon és fax száma: 349-79-87, fax.: 270-96-50

Internet címe: www.hungarnet.hu

Alakulásának időpontja: 1992. június 22.

Bejegyzésének időpontja és nyilvántartási száma: 1992. augusztus 31-én a 9. Pk.69.166 ügyszámon került bejegyzésre, és a 4724. sorszám alatt került nyilvántartásba vételre. 

Közhasznú fokozatú közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételének időpontja: 2002. április 8.

Az Egyesület működésének időtartama: határozatlan idő

Bankszámla száma: 117-13005-20418485 (OTP Bank XIII. Tátra utca 10.)

Adóigazgatási száma: 18-072-828-2-41

Törvényes felügyeleti szerve: Fővárosi Főügyészség

Az Egyesület tagjai, székhelyük: a tagnyilvántartás szerint

Az Egyesület működési területe: bel-és külföldre egyaránt kiterjed.

 

2)      Az Egyesület célja és feladatai:

Az Egyesület célja a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program alkalmazói körébe tartozó felső-, és középfokú oktatási intézmények, akadémiai és más kutatóintézetek, közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok), és egyéb kutatóhelyek társadalmi szer­ve­ze­te­ként

   §   hozzájárulni e szervezetek információs infrastruktúrájának és országos számítógépes hálózati szolgáltatásainak összehangolt fejlesztéséhez,

   §   biztosítani számukra az országos és nemzetközi hálózati kapcsolatot,

   §   elősegíteni az európai kutatói hálózatok színvonalának megfelelő információs szolgáltatások elérését ill. fenntartását, 

   §   támogatni az információs hálózati technológiák alkalmazását és fejlesztését,

   §   elterjeszteni és széles körben hozzáférhetővé tenni az elért eredményeket, 

   §   a hálózaton keresztül közérdekű ismereteket szolgáltatni, és gondoskodni a rendszer fejlesztéséhez szükséges K+F tevékenységről,

   §   elősegíteni a tagszervezetek nemzetközi informatikai és kommunikációs kutatási programokban történő részvételét,

   §   képviselni a felhasználók véleményét az NIIF Program felé, közvetíteni a felhasználói igényeket az NIIF Program Tanácshoz,

   §   közreműködni az NIIF Program Tanács által elfogadott stratégia és a felhasználói igények közötti összhang biztosításában, 

   §   elősegíteni a hazai, és főleg nemzetközi szervezetekben történő részvételt,

   §   szervezni tagjai tevékenységét a fenti szervezetekben,

   §   képviselni a tagok közös érdekeit e szervezetekben, főleg a nemzetközi számítógép-hálózati együttműködés területén,

   §   kijelölni a fenti szervezetekben tisztséget betöltő képviselőit,

   §   közvetíteni tagjai felé az e szervezetek által biztosított előnyöket, támogatásokat, lehetőségeket, főleg azok szakirányú érvényesítésén, esetleg tagok partnerként történő kijelölésén, részvételük feltételeinek meghatározásán ill. biztosításán keresztül,

   §   az NIIF Program keretében elérhető támogatások, valamint az egyéb - hazai és nemzetközi - szervezetek által biztosított kedvezményes eszközök, szolgáltatások és támogatások összefogott közvetítése, valamint saját támogatások nyújtása a felső- és középfokú oktatási, ill. kutatói és közgyűjteményi közösségek számára,

   §   biztosítani közhasznú szolgáltatásainak a tagok körén túl is elérhető széleskörű hozzáférhetőségét.

Az Egyesület célját különösen az alábbi - a közhasznú szervezetekről szóló törvény 26.§. c) pontjában meghatározott, cél szerinti tevékenységekkel is bővített - eszközökkel kívánja elérni:

   -   üléseket, előadásokat, vitákat, összejöveteleket szervez tagjai számára;

   -   együttműködik más hazai és nemzetközi - kutatási és oktatási számítógép-hálózati tevékenységet folytató - szervezetekkel;

   -   képviseli tagjait - kijelölt képviselőin keresztül - a hazai és nemzetközi szervezetekben (pl. NIIF, TERENA, DANTE, Informatikai Egyeztető Fórum stb.)

   -   tagjai szűkebb szakmai érdekei szerint szakosztályokat szervez és működtet.

A közhasznú szervezetekről szóló törvény 26. §. c) pontjában meghatározott közhasznú tevékenységek közül az Egyesület cél szerinti feladatkörébe tartozik továbbá:

   a)   tudományos tevékenység, kutatás (3);

   b)   nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (4);

   c)   kulturális tevékenység (5);

   d)   kulturális örökség megóvása (6);

   e)   közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások (20).

 

3)   Az Egyesület működési területe:

Az Egyesület működési területe bel- és külföldre egyaránt kiterjed.

 

4)   Az Egyesület pecsétje:

Az Egyesület pecsétjén az Egyesület rövidítetten használt magyar neve szerepel.

 

5)  Az Egyesület jogállása:

Az Egyesület mint jogi személy, saját neve alatt jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, így különösen: szerződést köthet, tulajdont szerezhet, pert indíthat és perelhető.

Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései alapján közhasznú fokozatban nyilvántartásba vett közhasznú szervezet.

Az Egyesület perbeli cselekményeit jogi meghatalmazott útján végzi. Fentieken túlmenően az Egyesület önálló adó-, munkajogi és társadalombiztosítási jogalanyisággal is rendelkezik, jogosult az Alapszabályában rögzített közhasznú tevékenységek ellátására, és ezen feladatai megvalósításához jogosult pályázatok beadására.

 

II. Az Egyesületi tagsági jogviszony

1) A tagság fajtái

Az Egyesületnek rendes és pártoló tagjai lehetnek.

Rendes tag bármely magyar felsőoktatási, középfokú közoktatási, kutatási, közgyűjteményi tevékenységet folytató jogi személy szervezet, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, hasonló tevékenységet folytató szervezet lehet, ha csatlakozási szándékát, együttműködési készségét - az erre jogosult szervezetük, vagy képviselőjük útján - kinyilvánította, és az Egyesület tagfelvételre feljogosított szerve a kérelmét elfogadta.

Az Egyesület rendes tagjai az NIIF Program megállapodását aláíró, és annak pénzügyi finanszírozását biztosító szervezetek.

Pártoló tag bármely magyar vagy külföldi jogi személy, vagy nem jogi személy szervezet, illetve magyar és külföldi magánszemély lehet, aki az Egyesület céljaival egyetért, Alapszabálya előírásait magára nézve kötelezőnek ismeri el, és tag­felvételi kérelmét az Egyesület erre feljogosított szerve elfogadta.

2) Jelentkezés tagfelvételre

Amely szervezet vagy személy az Egyesület tagja kíván lenni, a tagság típusára is utaló tagfelvételi kérelmet nyújt be az Egyesület Elnökéhez. A tag felvételéről az Egyesület Elnöksége dönt.

3)  Döntés a tagfelvételről

Az Egyesület Elnöke a tagfelvételi kérelmet - jó­váhagyás céljából - az Elnökség soron következő ülése elé terjeszti. Az Elnökség legkésőbb a bejelentés beérkezésétől számított 60 napon belül köteles a be­je­len­tés­ről dönteni, s erről a tagot értesíteni.

A tagfelvételt megtagadó határozat ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni.

A fellebbezést az Egyesület Elnöke - az elutasítás indokolásával együtt - a soron következő Közgyűlés elé terjeszti. A Közgyűlés a fellebbezés ügyében egyszerű szótöbbséggel dönt.

4)A tagok jogai

   4.1 A rendes tagok jogai

   -   képviselője útján - szavazati joggal - részt vehet az Egyesület Közgyűlésén,

   -   az Egyesület bármely tisztségére - képviselője útján - jelöltet állíthat és választhat;

   -   javaslatokat és indítványokat tehet, továbbá panasszal, felszólalással és fellebbezéssel fordulhat az Egyesület Elnökségéhez, Elnökéhez, illetve a Közgyűléshez,

   -   részt vehet az Egyesület tevékenységében, rendezvényein, összejövetelein,

   -   részt vehet a szakosztályok tevékenységében,

   -   igénybe veheti az Egyesület által nyújtott térítésmentes szolgáltatásokat, illetve élhet a kedvezményekkel,

   -   jogosult az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadni.

4.2  A pártoló tagok jogai

   -   természetes személy esetén személyesen, szervezet esetén képviselője útján, tanácskozási és javaslattételi joggal, részt vehet a Közgyűlésen, továbbá az Egyesület tevékenységében, rendezvényein, az Egyesület szakosztályainak munkájában,

   -   igénybe veheti az Egyesület által tagjainak nyújtott szolgáltatásokat, a pártoló tagokra megállapított díjazás ellenében,

   -   jogosult az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadni.

5)A tagok kötelezettségei

 5.1 A Rendes tagok kötelezettségei:

   -   közreműködéssel segíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását,

   -   az Alapszabály és egyéb, az Alapszabályban rögzített módon elfogadott belső szabályok rendelkezéseinek megtartása,

   -   a Közgyűlés vagy az Egyesület más szerve által számára előírt, vagy önkéntesen vállalt kötelezettségeinek teljesítése,

   -   az előírt tagdíjnak, ill. az önkéntes felajánlásnak az Egyesület részére történő teljesítése.

   -   elősegíteni az egyesület vezető szervei által hozott határozatok végrehajtását.

     5.2 A Pártoló tag kötelezettségei:   

   -   közreműködéssel segíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását,

   -   betartani  az Alapszabály és egyéb, az Alapszabályban rögzített módon elfogadott belső szabályok rendelkezéseit,

   -   a Közgyűlés vagy az Egyesület egyéb szerve által számára előírt, vagy önkéntesen vállalt kötelezettségeinek teljesítése,

   -   az előírt tagdíjnak, vagy egyéb pénzügyi hozzájárulásnak, ill. felajánlásnak az Egyesület részére történő teljesítése,

   -   elősegíteni az Egyesület vezető szervei által hozott határozatok végrehajtását.

6)  A tagsági viszony egyéb feltételei

A tagok az Egyesület tartozásaiért nem felelnek.

A tagság át nem ruházható, örökösökre át nem száll, és a tagsággal együtt járó jogok gyakorlása másnak át nem engedhető.

7) A tagsági jogviszony megszűnése

   7.1 Kilépés

A tagsági jogviszony megszűnik, ha a tag az Egyesületből kilép. Bármely tag egyoldalú, írásbeli nyilatkozattal tagsági viszonyát - indokolás nélkül - megszűntetheti.

   7.2 Törlés

Az Egyesület Elnöksége törli a tagok közül azt a tagot, aki a Közgyűlés által megszavazott tagdíjfizetési, hozzájárulási kötelezettségének az előírt határidőt követő három hónapon belül, írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget.

   7.3 Kizárás

Az Egyesület Elnöksége kizárja azt a tagot, aki a jelen Alap­szabályban rögzített kötelezettségeit súlyosan megsérti, megszegi, vagy egyéb módon az Egyesületet sértő magatartást tanúsít.

A törlést és a kizárást kimondó határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon be­lül, halasztó hatályú fellebbezésnek van helye az Egyesület Elnökéhez. Annak eredménytelensége esetén, nem halasztó hatállyal, a Közgyűléshez lehet fellebbezni.

    7.4 Megszűnik továbbá a tagság:

   -   a tagszervezet megszűnésével, illetve magánszemély tag elhalálozásával,

   -   az Egyesület megszűnésével.

8) Tagdíj

A tagok éves tagdíját az évi rendes Közgyűlés határozattal állapítja meg, s rendelkezik annak fizetési módjáról és idejéről is. A tagdíj mértékéről az Elnökség előterjesztése alapján dönt a Közgyűlés, s annak befizetése félévenként, a Titkárság által kiállított és megküldött csekkel történik.

 

III. Az Egyesület szervezete és irányítási rendszere

Az Egyesület általános irányítását a Közgyűlés, operatív irányítását az Elnökség látja el.

1)      A Közgyűlés

A Közgyűlés a szabályosan összehívott, határozatképes számban megjelent tagok testülete. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve, megilleti az Egyesület többi szervezete feletti ellenőrzés, beszámoltatás joga.

1.1  A Közgyűlés összehívása

Rendes Közgyűlés:

A Közgyűlés legalább évente egy alkalommal tart ülést, amelynek összehívásáról az Elnök gondoskodik. Az évi rendes Közgyűlésre a tárgyévet követő év május végéig kerül sor. Ülései nyilvánosak, de a nyilvánosságot a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel kizárhatják, ha az ülés témája személyiségi vagy adatvédelmi jogokat, továbbá üzleti érdekeket sért.

Az összehívás írásban történik, a napirendi pontok, az ülés helyének és idejének pontos meghatározásával. A meghívót a tagoknak az ülést megelőzően legalább 15 nappal meg kell küldeni, s mellékelni kell a napirendekhez tartozó előterjesztéseket is.

A Közgyűlésen a jelenlévő tagok elsőként egyszerű szótöbbséggel levezető elnököt, a jegyzőkönyv hitelesítésére két felkért tagot választanak, akik az Elnökkel együtt a jegyzőkönyvet aláírják. Szükség esetén számvizsgáló bizottság választására is sor kerülhet, egyszerű szótöbbséggel.

Rendkívüli Közgyűlés:

A Közgyűlést akkor is össze kell hívni 15 napon belül, ha

   -   azt a bíróság elrendeli, vagy

   -   a tagok egyharmada - az ok és a cél megjelölésével - kéri, vagy

   -   az Egyesület ellen 5 millió forintnál nagyobb értékre pert indítottak, vagy

   -   tar­to­zá­sai a vagyonát meghaladják.

Ha az összehívást a Felügyelő Bizottság indítványozza, akkor a Közgyűlést 30 napon belül kell összehívni.

A rendkívüli Közgyűlésre a javaslatot az Elnökhöz, akadályoztatása esetén az Elnökség más tagjához kell írásban benyújtani. A Közgyűlés összehívása a javaslat átvételétől számított fenti határidőn belül az Elnök feladata.

Amennyiben az Elnök az összehívási feladatának nem tesz eleget, abban az esetben a Felügyelő Bizottság elnöke köteles és jogosult a Közgyűlést összehívni.

 1.2   A Közgyűlés határozatképessége

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok több mint a fele meg­je­lent. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés a megjelent tagok számára te­kintet nélkül is határozatképes, ha napirendje nem tér el az elhalasztott Közgyűlés napirendjétől, s erről a tagokat az eredeti meghívóban tájékoztatták.

Amennyiben a meghívóban közlik a tagokkal, hogy a határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés időpontját fél órával követően kitűzött időpontban a Közgyűlés újra összehívásra kerül, úgy a megismételt Közgyűlés - az eredeti meghívóban feltűntetett napirenddel - a jelenlévő tagok szavazatának számától függetlenül határozatképes.

A határozatképtelenség miatt ily módon megismételt Közgyűlés a meghívóban nem szereplő napirendet nem tárgyalhat.

1.3   A Közgyűlés határozathozatali módja

A Közgyűlés döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hoz­za.

Az Elnökség - a jelenlévő rendes tagjai egyharmadának javaslatára - titkos sza­va­zást rendelhet el, továbbá dönthet úgy, hogy a határozat minősített szótöbbséggel (2/3) érvényes.

Szavazategyenlőség esetén, nyílt szavazás alkalmával a Közgyűlés levezető Elnökének szavazata dönt. Titkos szavazás estén a szavazást a döntésig kell folytatni.

A tisztségviselők jelölése nyíltan, míg megválasztásuk titkos szavazással történik. Az adott tisztségre azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, aki a szavazatok egyszerű többségét megkapta. Ennek hiányában több jelölt esetén azt, aki a második szavazás során a legtöbb, de a jelenlévők legalább egynegyedének a szavazatát megkapta. Szavazategyenlőség esetén pedig az, akit idősorrendben előbb jelöltek.

A tisztségviselők visszahívása a rendes tagok egyharmadának az Elnökséghez benyújtott, indokolt írásbeli kérelmével kezdeményezhető. Az Elnökség a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles összehívni a Közgyűlést. A visszahívásról a Közgyűlés titkos szavazással, a jelenlévő rendes tagok egyszerű szótöbbségével határoz.

Minden rendes tagot egy szavazat illet meg.

Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek melléklete a jelenléti ív.

1.4 A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

   -   az Egyesület Alapszabályának megállapítása, elfogadása és módosítása,

   -   az éves költségvetés meghatározása, az éves beszámoló/mérleg elfogadása,

   -   a közhasznúsági éves jelentés/beszámoló elfogadása,

   -   az Egyesület ügyintéző szervének és vezetője éves beszámolójának elfogadása,

   -   az Egyesület működésének felügyelete,

   -   a következő év legfontosabb feladatainak, más szervezetekkel történő kapcsolattartási módjának meghatározása,

   -   döntés más társadalmi szervezettel való egyesülésről, az Egyesület feloszlásának kimondásáról, továbbá gazdasági vállalkozási tevékenység elkezdéséről, illetőleg megszűntetéséről, 

   -   az Egyesület Elnöksége és Felügyelő Bizottsága tagjainak megválasztása, illetve döntés visszahívásukról,

   -   döntés a tagok hozzájárulásainak/tagdíjainak összegéről, fizetése módjáról és idejéről,

   -   az Egyesület céljait megvalósító tevékenységeket tartalmazó munkaterv, és az Egyesület gazdálkodási szabályait is magában foglaló szervezeti és működési szabályzat elfogadása,

   -   döntés az Egyesület megszűnése esetén az Egyesület vagyonának sorsáról,

   -   döntés bármely, az Egyesületet érintő, más kérdésben.

2) Tisztségviselők

- Elnökség

- Elnök

- Ügyvezető Elnök

- Főtitkár

- Felügyelő Bizottság

Az Egyesület tisztségviselőit a Közgyűlés titkos szavazás útján, egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal választja, menti fel vagy hívja vissza.

Az Egyesület bármely rendes tagja képviselője útján jogosult az Egyesület bármely tisztségére jelöltet állítani, választani, illetve bármely tisztségre megválasztható.

3) A tisztségviselői minőség megszűnik:

   -   a megbízatás időtartamának lejártával,

   -   visszahívással,

   -   lemondással,

   -   elhalálozással,

   -   az egyesületi tagsági jogviszony megszűnésével,

   -   jogszabályban meghatározott kizáró ok bekövetkeztével.

4) Az Egyesület operatív irányítása:

4.1 Az Elnökség

Az Egyesület vezetését, operatív irányítását a 18 tagú Elnökség látja el.

Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban ellátja az Egyesület valamennyi, a jogszabályokban, az Alapszabályban rögzített feladatát.

Tagjait a Közgyűlés - a rendes tagok sorából - választja. Megbízatásuk 3 éves időtartamra, illetve visszahívásukig szól. Elnökségi tagnak, egyesületi tagsággal rendelkező szervezetből jelölhető és választható meg olyan, a szakmában elismert személy, akinek a jelölését, és meg­választását a Közgyűlés - az Alapszabálynak megfelelő rendben - megszavazta.

Az Elnökség elnökének és tagjainak kizárására az 1997. évi CLVI. számú törvény 8. §-ának (1) bekezdésében foglaltak irányadóak.

Az elnökségi tisztség át nem ruházható, és csak személyesen látható el.

A 18 tagú Elnökség soraiból Elnököt és Ügyvezető Elnököt választ. Tagjai egyenlő jogokat élveznek, és egy-egy szavazattal rendelkeznek.

Üléseit az Elnök szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal hívja össze, a napirend közlésével. Az ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Határozatát az elnökség egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. 

Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Az elnökség ülései nyilvánosak, de a nyilvánosságot az üléseiről kizárhatja, ha az ülés témája személyiségi vagy adatvédelmi, továbbá üzleti érdeket sért.  A Felügyelő Bizottság kezdeményezésére az Elnökség ülését  össze kell hívni.

Az Elnökség feladata:

   -   összehívni a Közgyűlést,

   -   irányítani és szervezni az Egyesület folyamatos működését,

   -   kidolgozni, és Közgyűlés elé terjeszteni az Egyesület éves költségvetését/beszámolóját, mérlegét, valamint a közhasznúsági jelentést,

   -   előkészíteni, meghirdetni és elbírálni a cél szerinti juttatásra kiírandó pályázatokat,

   -   előkészíteni a Közgyűlés hatáskörébe tartozó valamennyi döntést,

   -   szervezni és koordinálni az Egyesület és a különböző hazai és nemzetközi szervezetek kapcsolatait,

   -   gondoskodni a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, és nyilvántartásáról,

   -   dönteni a tagsági ügyekben (felvétel, törlés, kizárás, kilépés), s a tagokról nyilvántartást vezetni,

   -   elbírálni a benyújtott panaszokat, felszólalásokat,

   -   dönteni a nemzetközi szervezetekben történő képviselet személyi kérdéseiről,

   -   szervezni a szakosztályok működését,

   -   dönteni a Főtitkár kinevezéséről,

   -   dönteni minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Tevékenységéről az Elnökség a Közgyűlésnek köteles évente beszámolni. Egyes kérdések szakszerű előkészítéséhez, eldöntéséhez bizottságokat alakíthat. Az Elnökség minden olyan kérdésben dönthet, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség feladata különösen az SZMSZ kidolgozása és Közgyűlés elé terjesztése is. Ügyrendjét az Elnökség maga alakítja ki.

4.2 Vezető tisztségviselők:

a)      Egyesület Elnöke

b)      Egyesület Ügyvezető Elnöke

c)      Egyesület Főtitkára

a) Elnök

Az Elnököt az Elnökség saját tagjai közül választja. Az Elnök az Alapszabályban rögzített feladatait az Egyesület érdekeit szem előtt tartva köteles és jogosult ellátni. Az Elnök hívja össze a Közgyűlést, továbbá jogosult és köteles az Elnökség üléseinek összehívására. Levezeti a Közgyűlést, és vezeti az Elnökség üléseit a két Közgyűlés között, valamint a két elnökségi ülés között egyedül, önállóan képviseli, és jegyzi az Egyesületet. Utalványozási jogát képviseleti joggal rendelkező elnökségi taggal együtt gyakorolja, illetve esetenként két, képviseleti joggal felruházott elnökségi tagra átruházhatja, banki aláírási jogosultság bejelentésével.

Távollétében az Egyesületet az Elnök - akadályoztatása esetén az Elnökség - felkérésére az Ügyvezető Elnök, vagy két, képviseletei joggal felruházott elnökségi tag képviseli.

Az Egyesület nevében az Elnök jogosult a sajtónak nyilatkozatot tenni. Távollétében, vagy akadályoztatása esetén az Elnökség döntésének megfelelő nyilatkozatot az Elnökség által erre feljogosított elnökségi tag jogosult tenni. Az Elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület alkalmazottai felett.

Szavazati joggal képviseli az Egyesületet az NIIF Program Tanácsában, s ellát minden olyan ügyet, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Így például kapcsolatot tart az Egyesület pártoló tagjaival, felügyeli az Egyesület adminisztrációját ellátó Titkárság munkáját, sürgős esetekben eljárhat az Elnökség helyett, köteles azonban döntéséről az Elnökséget - annak következő ülésén - tájékoztatni, döntése jóváhagyása céljából.

Az Elnök - a Titkárság közreműködésével - gondoskodik az Egyesület döntéseinek érintettekkel történő közléséről. A közlésnek írásban, igazolható módon kell történnie.

A testületi szervek döntéseit az Egyesület a székhelyén elhelyezett hirdető táblán hozza nyilvánosságra.

b) Ügyvezető Elnök

Az Egyesület Ügyvezető Elnökét az Elnökség választja saját tagjai közül. Segíti az Elnök és az Elnökség munkáját, az Elnökség ügyrendjében meghatározott módon, és kijelölés alapján távollétében helyettesíti az Elnököt, képviseli az Egyesületet.

Az Elnökség tagjai az elnökségi ügyrend által meghatározott módon jogosultak az alelnöki cím használatára.


c) Főtitkár

A Főtitkárt az Elnök bízza meg. Vezetője az Egyesület működésével, gazdasági, pénzügyi, könyvelési, munkaügyi stb. feladataival és ügyvitelének ellátásával, megszervezésével foglalkozó Titkárságnak. Munkáját az Elnök irányítja.

A Közgyűlés és az Elnökség üléseinek állandó, tanácskozási joggal rendelkező, meghívottja.

Fő feladata az Elnökség munkájának segítése, a közgyűlési és az elnökségi határozatok végrehajtása, együttműködésben az elnökségi és felügyelő bizottsági tagokkal. Feladatai közé tartozik egyebek mellett olyan nyilvántartás vezetése is, amelyből a  Közgyűlés és az Elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható; feladata továbbá a döntéseknek az érintettekkel történő közlése, valamint az Egyesület által benyújtandó pályázatok elkészítésében történő közreműködés, és  az elkészült pályázatok benyújtása is.

Közreműködik abban, hogy az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybe vételének módjáról, valamint beszámolóiról, közléseiről időszaki kiadványaiban és Internet honlapján az Egyesület tájékoztassa a nyilvánosságot.

5) Felügyelő Bizottság

A Felügyelő Bizottság az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrző 3 tagú testület. 

Tagjait a Közgyűlés választja, megbízatásuk három éves időtartamra, illetve visszahívásukig szól. A Felügyelő Bizottság tagjai maguk közül Elnököt választanak  A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak összeférhetetlenségére az 1997. évi CLVI. törvény 8. §-ának (2) bekezdésében foglaltak irányadók. A Felügyelő Bizottság figyelemmel kíséri az Egyesület munkáját, jogosult ellenőrizni az Egyesület gazdálkodását, vezető szerveinek működését. Ennek keretében jogosult a tisztségviselőktől felvilágosítást, jelentést kérni, az Egyesület könyveit megvizsgálni. 

A Felügyelő Bizottság Elnöke az Egyesület Közgyűlésén és az Elnökség ülésén tanácskozási joggal rész vehet, és törvényi felhatalmazás alapján kezdeményezheti azok összehívását.

A Felügyelő Bizottság évente köteles a Közgyűlésnek beszámolni tevékenységéről és az Egyesület működéséről és gazdálkodásáról, az ezzel kapcsolatos előterjesztések kötelező megvizsgálása alapján.

A Felügyelő Bizottság egyebekben az általa megállapított ügyrend szerint működik. A Felügyelő Bizottság működésére az Elnökség működési szabályait kell alkalmazni.

IV. Az Egyesület gazdálkodása

Az Egyesület a Közgyűlés által jóváhagyott éves költségvetés alapján gazdálkodik. Bevétele elsődlegesen a tagok által befizetett tagdíjak és egyéb hozzájárulások, felajánlások, adományok, támogatások, továbbá vállalkozási tevékenységből származó bevételek, amelyek felhasználásáért az Elnök a felelős.

Az Egyesület bevételét képezik a közhasznú tevékenységéhez kapcsolódó különböző pályázatokkal elnyert támogatások is, amelyeknek felhasználásáról az Egyesület külön nyilvántartást köteles vezetni. Az Egyesület céljait támogató, azokkal összhangban lévő pályázatokon történő részvételre a Közgyűlés, az Elnökség, és bármely rendes és pártoló tag is javaslatot tehet. A pályázati részvételről az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. Az Elnökség döntése alapján a pályázat kidolgozásában az Egyesület tagjain kívül - az Elnökség felkérése alapján - a témához értő szakemberek is részt vehetnek. Munkájukat a Titkárság hangolja össze. Az elkészült pályázat beadásáról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. A pályázat benyújtása a Titkárság feladata.

Az elnyert pályázat megvalósítása során előnyben kell részesíteni az Egyesület tagjait, de abban nem egyesületi személyek, költségvetési intézmények, vállalkozások stb. is részt vehetnek - megbízás alapján - az Elnökség döntése szerint.

A pályázat alapján vállalt célok megvalósításához, finanszírozásához az Egyesület saját vagyona terhére is - az Elnökség döntésének megfelelően - hozzájárulhat.

Az Egyesület közhasznú szolgáltatásait - az alapítói célokkal összhangban - bárki igénybe veheti. A pályázat alapján megvalósult közhasznú szolgáltatás igénybe vételi módjáról, feltételeiről az Elnökség minden egyes konkrét esetben nyilvánosan tájékoztatja az érdekelteket országos vagy más szakmai lap útján, vagy elektronikus közzététellel.

Az Egyesület közhasznúsági tevékenységéről és gazdálkodásáról évente egyszer közhasznúsági jelentést is köteles készíteni a törvényben meghatározott szempontok betartásával. A közhasznúsági jelentés tartalmazza

   -   a számviteli beszámolót,

   -   a költségvetési támogatás felhasználását,

   -   a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,

   -   a cél szerinti juttatások kimutatását,

   -   a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,

   -   a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,

   -   a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet.

Az Egyesület saját bevételei közé tartoznak különösen a kamatbevételek, a szerződések alapján teljesített szolgáltatások ellenértékei, és az egyéb forrásokból származó pénzeszközök is.

Az Egyesület csak a közhasznú céljainak megvalósításához szükséges gazdasági feltételek biztosítása érdekében folytathat gaz­dasági-vállalkozási tevékenységet, amely tevékenység nem lehet az Egyesület közhasznú céljaival ellentétes, és azok megvalósítását nem veszélyeztetheti.

Az Egyesület a tevékenységére és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb adatokat az éves beszámoló és az éves közhasznúsági jelentés elfogadását követető 30 napon belül országos sajtó/vagy más szakmai lap útján, továbbá elektronikus közzététellel nyilvánosságra hozza.

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.

Az Egyesület kezességet nem vállalhat, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, váltót nem fogadhat el, s vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel, befektetési tevékenységet nem folytathat Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt csak a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységeire fordíthatja. Az Egyesület a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani. Az Egyesület gazdálkodási és pénzkezelési részletes előírásait az Elnökség által jóváhagyott Szabályzat tartalmazza.

V. Szakosztályok

Az Egyesület tagjai szűkebb szakmai érdekeiket képviselő, tevékenységüket összehangoló szakosztályokat alapíthatnak, s működési rendjüket - az Egyesület jelen Szervezeti és Működési Szabályzatával összhangban - maguk állapítják meg. Az Egyesület keretében működő szakosztályok a Könyvtári Szakosztály, az Egyéni Kutatók Szakosztálya és a Regionális Együttműködési Fejlesztési Szakosztály (REFSz).

VI. HUNGARNET Díj

 

Az Egyesület 2006. május 9-i Közgyűlése döntésének megfelelően az Egyesület HUNGARNET Díjat alapított azon Magyarországon tevékenykedő és élő szakemberek elismerésére, akik a hálózati műszaki fejlesztés vagy a tartalomszolgáltatás terén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak.

A díjazottak személyére az Egyesület tagjai (egyesületi rendes vagy pártoló tag) tehetnek javaslatot. A javaslatok beérkezési időpontja: minden év február utolsó napja.

A javaslatokat az Elnökség által felkért, a szakmában elismert személyekből álló, öttagú Szakmai Zsűrihez kell eljuttatni, az Egyesület címén, vagy e-mailben.  A Szakmai Zsűri testületileg működő szerv, s eljárását a saját hatáskörben kialakított, s az Elnökség által jóváhagyott ügyrend szerint látja el. Tagjai megbízatása az Elnökség megbízatásával egyidejűleg jár le. A Szakmai Zsűri a hozzá beérkezett javaslatokat összesíti, majd két héten belül azokat véleményezi.  Írásos szakmai véleményét legkésőbb az adott év március 15-ig az Elnökség elé terjeszti döntésre.

A díj odaítéléséről az Elnökség a szakmai vélemény beérkezését követő 15 napon belül dönt. A Szakmai Zsűri által megfogalmazott véleménytől az Elnökség indokolt esetben eltérhet.

A díj kiosztásának, átadásának helye és időpontja: az NIIF Program keretében éves rendszerességgel megrendezésre kerülő NETWORKSHOP Konferencia nyitó plenáris ülése.

Minden évben egy díj kerül kiosztásra, átadásra. Minden páros évben a hálózat műszaki fejlesztése terén, míg páratlan években a tartalmi-fejlesztés terén kiemelkedő eredményeket elért személy díjazására kerül sor. Kivétel a díj alapításának éve, amikor mindkét kategóriában átadásra kerül a díj.

A díj emlékplakettből, és az Elnökség által meghatározott 300.000.-Ft nettó összegű pénzjutalomból áll.

 

VII. Az Egyesület megszűnése

Megszűnik az Egyesület:

   -   feloszlással,

   -   más társadalmi szervezettel történő egyesüléssel,

   -   feloszlatással,

   -   megszűnésének megállapításával.

Megszűnés esetén a - hitelezőinek kielégítése után fennmaradó - vagyon fel­hasz­ná­lá­sá­ról ill. hovafordításáról a Közgyűlés döntésének megfelelően kell eljárni.

Az Egyesület közhasznúsági fokozatú közhasznú jogállásának megszűnésekor nem szűnik meg, de köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéseiből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

 

 VIII. Képviseleti, aláírási jogkör

Az Egyesület nyilatkozatait képviselője útján teszi meg, a jogi hatások az Egyesület javára, illetve terhére keletkeznek.

Az Egyesület Elnöke egyedül és önállóan képviseli és jegyzi az Egyesületet. Távollétében az Egyesületet az Ügyvezető Elnök, vagy az Elnökség két képviseleti joggal felruházott tagja együttesen képviseli.

Az Egyesület nevében aláírásra - a bankszámláról történő rendelkezést kivéve - az Elnök önállóan jogosult.

Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez az Egyesület bankszámláját vezető pénzintézethez bejelentett, aláírási joggal felruházottak együttes aláírása szükséges.

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítással egységes szerkezetbe foglalt szövegét a „HUNGARNET" Egyesület 2007. május 31-i Közgyűlése egyhangú határozattal elfogadta.

 

Budapest, 2007. május 31.

                                                                            A „HUNGARNET" Elnöke